Benešov (Benešovi járás)

város Csehországban

Benešov (németül Beneschau) kisváros Csehországban a Közép-csehországi kerület Benešovi járásában. Járási központ. Lakosainak száma 2011-ben 16 343 volt.

Benešov
Masaryk tér
Masaryk tér
Benešov címere
Benešov címere
Benešov zászlaja
Benešov zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületKözép-Csehországi
JárásBenešovi
Kerületei15 db
Alapítás éve11. század
PolgármesterJaroslav Hlavnička
Irányítószám256 01
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség17 035 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség346 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület46,870234 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 46′ 54″, k. h. 14° 41′ 13″Koordináták: é. sz. 49° 46′ 54″, k. h. 14° 41′ 13″
Benešov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benešov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A ferences kolostor templomának romjai

Története szerkesztés

A városkát 1050-es évek körül alapították. Első írásos említése 1226-ból ismert. 1246-ban Tobias von Beneschau, prágai prépost és nagybátyja, a korábbi prágai püspök, Tobias von Bechin kolostort alapítottak itt. 1420-ban a husziták felégették a várost.

1451-ben, a nagy prágai járvány idején itt üléseztek a rendek. A jelenlevők között volt az akkori pápai nuncius, Aaeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is. A harmincéves háború alatt a város lakossága sokat szenvedett, az itt elhaladó svéd és lengyel csapatok miatt. Az ellenreformáció jegyében, 1703-ban piarista kollégiumot alapítottak. A templom és maga a kollégium épülete 1715-re készült el.

A várost Prágával összekötő vasútvonalat 1871-ben építették ki. Az első világháborúban jelentős erők állomásoztak itt. A második világháború alatt a lakosokat ideiglenesen kiköltöztették, mert a Waffen-SS kiképzőbázist hozott létre a városban és annak környékén.

1945 óta Benešovnak fejlett bútor- és élelmiszeripara van.

Látnivalók szerkesztés

  • Szent Miklós-templom: A várostól északkeletre, egy dombon épült a 13. században, gótikus stílusban. 1420-ban és 1648-ban is leégett, így többször átépítették. A belső tér barokk stílusú. A főoltáron egy Madonna-festmény látható, az 1500-as évekből.
  • A ferences kolostor romjai: A kolostort a 13. század első felében építették. 1420-ban a husziták felégették. 1799-ben találták meg, egy feltárás során a templom korábbi harangját, amelyet 1322-ben öntöttek. Ez a második legöregebb harang Csehországban, ami még ma is szól.
  • Piarista kollégium és a Szent Anna-templom: A kollégiumot 1703-ban alapították. Ekkortájt kezdődött el a templom építése. Az építkezéseket 1715-ben fejezték be.
  • A várostól 2 km-re, a Konopiště kerület határán található a híres Konopiště kastély, ami Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökösnek volt a nyári rezidenciája.

Kerületei szerkesztés

A város 15 kerületből áll, amelyek a következők: Baba, Bedrč, Benešov, Boušice, Buková Lhota, Červený Dvůr, Dlouhé Pole, Chvojen, Konopiště, Mariánovice, Okrouhlice, Pomněnice, Radíkovice, Úročnice és Vidlákova Lhota.

Híres emberek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

Itt éltek szerkesztés

Népessége szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
5345
8857
8307
9348
15 172
16 323
16 264
16 522
16 369
17 035
1869191019301961198020012011201820212024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek szerkesztés

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)

Fordítás szerkesztés

 
A Szent Miklós-templom
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés