Benešov (Benešovi járás)

	Benešov
	Masaryk tér
; Benešov címere	; Benešov zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Közép-Csehországi
Járás	Benešovi
Kerületei	15 db
Alapítás éve	11. század
Polgármester	Jaroslav Hlavnička
Irányítószám	256 01
Testvérvárosok	Lista San Pietro in Casale
	Népesség
Teljes népesség	16 875 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	346 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	360 m
Terület	46,870234 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 46′ 54″, k. h. 14° 41′ 13″Koordináták: é. sz. 49° 46′ 54″, k. h. 14° 41′ 13″
	Benešov weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Benešov témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Benešovi járás székhelyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Benešov (egyértelműsítő lap).

Benešov (németül Beneschau) kisváros Csehországban a Közép-csehországi kerület Benešovi járásában. Járási központ. Lakosainak száma 2011-ben 16 343 volt.

Története szerkesztés

A városkát 1050-es évek körül alapították. Első írásos említése 1226-ból ismert. 1246-ban Tobias von Beneschau, prágai prépost és nagybátyja, a korábbi prágai püspök, Tobias von Bechin kolostort alapítottak itt. 1420-ban a husziták felégették a várost.

1451-ben, a nagy prágai járvány idején itt üléseztek a rendek. A jelenlevők között volt az akkori pápai nuncius, Aaeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is. A harmincéves háború alatt a város lakossága sokat szenvedett, az itt elhaladó svéd és lengyel csapatok miatt. Az ellenreformáció jegyében, 1703-ban piarista kollégiumot alapítottak. A templom és maga a kollégium épülete 1715-re készült el.

A várost Prágával összekötő vasútvonalat 1871-ben építették ki. Az első világháborúban jelentős erők állomásoztak itt. A második világháború alatt a lakosokat ideiglenesen kiköltöztették, mert a Waffen-SS kiképzőbázist hozott létre a városban és annak környékén.

1945 óta Benešovnak fejlett bútor- és élelmiszeripara van.

Látnivalók szerkesztés

Szent Miklós-templom: A várostól északkeletre, egy dombon épült a 13. században, gótikus stílusban. 1420-ban és 1648-ban is leégett, így többször átépítették. A belső tér barokk stílusú. A főoltáron egy Madonna-festmény látható, az 1500-as évekből.

A ferences kolostor romjai: A kolostort a 13. század első felében építették. 1420-ban a husziták felégették. 1799-ben találták meg, egy feltárás során a templom korábbi harangját, amelyet 1322-ben öntöttek. Ez a második legöregebb harang Csehországban, ami még ma is szól.
Piarista kollégium és a Szent Anna-templom: A kollégiumot 1703-ban alapították. Ekkortájt kezdődött el a templom építése. Az építkezéseket 1715-ben fejezték be.
A várostól 2 km-re, a Konopiště kerület határán található a híres Konopiště kastély, ami Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökösnek volt a nyári rezidenciája.

Kerületei szerkesztés

A város 15 kerületből áll, amelyek a következők: Baba, Bedrč, Benešov, Boušice, Buková Lhota, Červený Dvůr, Dlouhé Pole, Chvojen, Konopiště, Mariánovice, Okrouhlice, Pomněnice, Radíkovice, Úročnice és Vidlákova Lhota.

Híres emberek szerkesztés

Itt születtek szerkesztés

Józef Javurek (1756–1840), zongoraművész, karmester és zeneszerző
Pilát Pál (1860–1931) főként Magyarországon dolgozó hangszerkészítő.
Karel Nový (1890–1980), cseh író, újságíró
Herbert Prügl (1946–2007), osztrák motorkerékpár-versenyző
Jiří Štajner (1976–), cseh labdarúgó

Itt éltek szerkesztés

Jakub Husník (1837–1916), festő, rajztanár és feltaláló
Emanuel Engel (1844–1907), cseh orvos és politikus
Josef Suk (1874–1935), cseh zeneszerző, hegedűművész
Emil Artur Longen (1885–1936), cseh rendező, drámaíró, festő, író
Salo Flohr (1908–1983), sakknagymester

Népessége szerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között

Lakosok száma	5345	8450	8307	9110	15 172	15 892	16 264	16 544	16 369	16 875
	1869	1900	1930	1950	1980	1991	2011	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Jegyzetek szerkesztés

↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

Fordítás szerkesztés

A Szent Miklós-templom

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Firon András: Csehországi utazások Panoráma mini útikönyvek, Budapest, 1983 ISBN 963-243-249-5
A város honlapja

Földrajzportál
Csehország-portál

[0aaaa671951e5235b5c554b9990436868ff5884a-1] Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

[1]