Beremendi-kristálybarlang
A Beremendi-kristálybarlang 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Villányi-hegységben, a Duna–Dráva Nemzeti Park területén található. A hegységben még egy fokozottan védett barlang van, a Nagyharsányi-kristálybarlang. A hegység második leghosszabb barlangja.
| Beremendi-kristálybarlang | |
 | |
| A Beremendi-kristálybarlang egyik különlegessége a huntit | |
| Hossz | 850 m |
| Mélység | 38 m |
| Magasság | 15 m |
| Függőleges kiterjedés | 53 m |
| Tengerszint feletti magasság | 126 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Beremend |
| Földrajzi táj | Villányi-hegység |
| Típus | hidrotermális |
| Barlangkataszteri szám | 4150-1 |
| Elhelyezkedése | |
 Beremendi-kristálybarlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 47′ 23″, k. h. 18° 25′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 23″, k. h. 18° 25′ 56″ | |
LeírásaSzerkesztés
A beremendi Szőlő-hegyen nyílik, a Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Cementgyára, a korábbi Beremendi Cement Művek mészkőbányájában. A hévizek hozták létre bonyolult járatrendszerét kréta időszaki mészkőben. A barlangot kisebb-nagyobb kürtők, aknák, fülkék és tágas termek tagolják. A langyos karsztvíz most is megfigyelhető alsó járataiban, 19,5 °C-os barlangi tavak formájában. A Tavas-terem tava 10 m² vízfelületű.
Levegőjének hőmérséklete a hazai barlangi átlaghoz viszonyítva sokkal magasabb, 15–19 °C. Felfedezése óta le van zárva. Bejárásának megkönnyítése miatt alumíniumlétrákat szereltek be. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, tudományos céllal látogatható, amihez elég a barlangjáró alapfelszerelés. A képződmények megóvása miatt tiszta ruhát kell viselni és elektromos világítóeszközt kell használni. A természetvédelmi törvénynek köszönheti a megmaradását. Egy védőpillér szolgálja a védelmét a működő bánya területén.
A több szintben elhelyezkedő járataiban gömbfülkék találhatók. A kiválásainak a leglátványosabb elemei a hófehér borsókövek és a tűs aragonitkristályok, az utóbbinak a jól fejlett, fennőtt kristályaira utal a kristálybarlang név. Az ásványtani különlegessége a borsókövek tetején megjelenő, helyenként tejfehér hegyitej, aminek az anyagát egy ritka ásvány, a nagyon lágy huntit alkotja. A barlangi környezetben megjelenő huntitot először Magyarországon írták le, Dorogról. Jelentősek még a karfiol alakú képződményei és a borsókővel borított felszínű függőcseppkövei is, a víz alatt pedig bárányfelhőkre hasonlító, vastag, gömbszerű kalcitbevonatok vannak.
Innen került elő a legteljesebb magyarországi kardfogú tigris maradvány, amit Epimachairodus latidensnek határoztak meg. Jánossy Dénes és Topál György, a Természettudományi Múzeum munkatársai végezték az őslénytani leletek vizsgálatát, amiből alsó pleisztocén kori cickányleleteket és pocokmaradványokat azonosítottak. A Villányi-hegység térségének lelőhelyei közül először a Beremendi-kristálybarlangból mutattak ki jelentős denevérfaunát és nagyemlősök viszonylag ép maradványai is előkerültek. Magyarországon azelőtt ismeretlen vadjuhfaj és antilopfaj csontok is napvilágot láttak.
Előfordul irodalmában Beremend 16. sz. lelőhely és Beremendi kőbánya 116-os szint új barlangja neveken is.
MegközelítéseSzerkesztés
A Magyarbólytól Beremend központjáig húzódó 5706-os út felől közelíthető meg a legegyszerűbben, a kőbánya üzemi útjain, majd turistaösvényeken keresztül.
KutatástörténetSzerkesztés
1984. november 12-én fedezték fel kőfejtés során. Elsőként a bánya üzemvezetője, Magusics Mihály járt benne, majd a bejelentése után a Barlangtani Osztály két munkatársa, Kárpát József és Takácsné Bolner Katalin vizsgálták meg az új barlangot. Első írott említése a Dunántúli Naplóban jelent meg 1984. november 23-án. A Csont-ág bejárásakor karvastagságú végtagcsontok meredtek elő az agyagkitöltésből. Az év végére elérte hossza a 400 métert. 1985-ben Kárpát József készítette el barlangtérképét. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Beremendi-kristálybarlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.
Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 29. leghosszabb barlangja a 4150 barlangkataszteri egységben lévő, 700 m hosszú Beremendi-kristálybarlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang nincs benne. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 56. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4150 barlangkataszteri egységben lévő, 53 m függőleges kiterjedésű Beremendi-kristálybarlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. Függőleges kiterjedése az 1985-ben készült hosszmetszeti térkép alapján lett megállapítva. A térkép szerint 15 m magas, 38 m mély és a vízszinttől mérve 9 m mély.
1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének (6. §. 2. pont, illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Villányi-hegységben lévő Beremendi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikai, morfológiai, hidrológiai, ásványtani és őslénytani jelentősége, valamint mérete miatt lett. Az 1988. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Villányi-hegységben elhelyezkedő Beremendi-kristálybarlang bekerült Magyarország fokozottan védett barlangjai közé. Magyarországon a Beremendi-kristálybarlanggal együtt 108 barlang van fokozottan védve. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Villányi-hegységben található Beremendi-kristálybarlang az igazgatóság engedélyével látogatható.
2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Villányi-hegység területén lévő Beremendi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-1 barlangkataszteri számú Beremendi-kristálybarlang Magyarország 35. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 700 m hosszú barlang 1987-ben is 700 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Villányi-hegységben lévő és 4150-1 barlangkataszteri számú Beremendi-kristálybarlang Magyarország 68. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 53 m mély barlang 1987-ben is 53 m mély volt.
A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A könyv szerint a Beremendi-kristálybarlangnak a Villányi-hegységben lévő beremendi Szőlő-hegyen, 124 m tszf. magasságban van a bejárata. 1988 óta fokozottan védett barlang. A Beremendi Cement Művek mészkőbányájában 1984-ben bányaműveléssel feltárt szövevényes barlang. Hévizek hozták létre. Alsó járatai a langyos karsztvizekkel jelenleg is közvetlen kapcsolatban vannak. A kréta mészkőben keletkezett, 700 m hosszú, több szintes barlangot tág termek, kisebb-nagyobb fülkék, aknák és kürtők tagolják. Legszebb formaeleme a gömbfülke. Ásványkiválásai a hófehér borsókövek, a tömegesen előforduló tűs aragonit, a huntit (tejfehér, lágy ásványritkaság) és a borsókővel díszített cseppkövek. Langyos, 19,5 °C-os karsztvíz van a mélypontján található tavakban. A magyarországi átlagnál sokkal magasabb a léghőmérséklete, 15–19 °C. Üledékéből alsó pleisztocén pocok- és cickánylelet mellett, a hegységben elsőként került elő jelentős denevérfauna, illetve kardfogú tigris és egy, az országban korábban ismeretlen vadjuh- és antilopfaj csontanyaga is. A természetvédelmi törvénynek köszönheti a barlang a megmaradását. Az aktív bányán belül kialakított védőpillér biztosítja megóvását. Csak engedéllyel, szakmai indokok alapján tekinthető meg a lezárt barlang. Surányi Csaba búvár-barlangkutató szócikkében meg van említve, hogy Surányi Csaba részt vett a beremendi mészkőbánya víz alatti barlangjainak kutatásában.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Villányi-hegységben található Beremendi-kristálybarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Villányi-hegységben lévő Beremendi-kristálybarlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Villányi-hegységben elhelyezkedő Beremendi-kristálybarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.
2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Beremendi-kristálybarlang (Villányi-hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Beremendi-kristálybarlang (Villányi-hegység) fokozottan védett barlang. A 2017 novemberében megjelent Földalatti Magyarország Naptár 2018 januári oldalán a barlang egyik részlete látható. A fényképet Kovács Richárd készítette. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Beremendi-kristálybarlang (Villányi-hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
IrodalomSzerkesztés
- Ambrus Gergely szerk.: Földalatti Magyarország Naptár 2018. Budapest, 2017. november. A januári kép.
- Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
- Cseri Rezső: Ezerarcú kristálybirodalom. Búvár, 1985. (40. évf.) 3. sz. 98–100. old.
- Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 18. old. ISBN 963-9358-96-7
- Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64210. old.
- Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
- Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
- Jánossy Dénes: Lower Pleistocene Bird Remains from Beremend (S-Hungary, Loc. 15. and 16.). Aquila, 1992. (99. évf.) 9–25. old.
- Jánossy Dénes: Lower Pleistocene vertebrate faunas from the localities 16 and 17 of Beremend (Southern Hungary). Fragmenta Mineralogica et Palaeontologica, 1996. (18.) 91–102. old.
- Kosztra Barbara: Népszerű a kölcsönözhető társulati CO2 mérő. MKBT Tájékoztató, 2020. július–augusztus. 6. old.
- Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
- Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2341. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 48., 403. old.
- Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
- Rónaki László: Mecseki Karsztkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 114. old.
- Rónaki László: A Villányi-hegység és a Beremendi-rög barlangjai. Beremend, 2000. 7., 8., 11., 77–80., 84., 85., 88–89. oldalak és az első két fénykép a címoldalon, valamint az alsó fénykép a hátlapon ISBN 963-00-5492-2
- Rónaki László: Természetes és mesterséges üregek megismerésének dél-dunántúli kronológiája. II. rész. Napjaink katasztere 2005-ig. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 79. old.
- Rónaki László: Sárkány és ördög elnevezések a Mecsek-villányi karszton. Pécs, 2012. 75. old. ISBN 978-963-08-3952-5
- Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 82. old.
- Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
- Szunyogh Gábor: A barlangi állékonyságvizsgálatok módszere és tapasztalatai. Karszt és Barlang, 1993. 1–2. félév. 10., 14. old.
- Takácsné Bolner Katalin: A Beremendi-kristálybarlang. Karszt és Barlang, 1985. 1–2. félév. 3–12. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 52., 56. old.
- Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 60. old.
- Takácsné Bolner Katalin: Beremendi-kristálybarlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 399–404. old. ISBN 963-9358-96-7
- Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3488. old.
- Vigassy Tamás – Leél-Őssy Szabolcs: A Beremendi- és a Nagyharsányi-kristálybarlang. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 241–249. old.
- Vigassy Tamás – Leél-Őssy Szabolcs – Demény Attila: A Nagyharsányi- és a Beremendi-kristálybarlang és képződményeik genetikai vizsgálata. Földtani Közlöny, 2010. (140. köt.) 1. sz. 73–88. old.
- Zalán Béla: Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Csoport kutatási jelentés 1992. Kézirat. Orfű, 1992. december 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)