Bogárdi Iván
Bogárdi Iván, született: Berger Iván (Sárbogárd, 1893. február 21. – ?, 1945 február előtt) zsidó származású magyar balneológus orvos, az állami gyermekmenhely laboratóriumának főorvosa volt.
| Bogárdi Iván | |
 | |
| Dr. Bogárdi Iván kémiai laboratóriumában | |
| Született | Berger Iván 1893. február 21. Sárbogárd |
| Elhunyt | 1945 (52 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar-zsidó |
| Gyermekei | Bogárdi Mihály |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
1893. február 21-én született Sárbogárdon Berger Vilmos és Engel Regina fiaként.
A budapesti egyetemen végezte orvosi és kémiai tanulmányait. Az I. számú vegytani intézetben Winkler professzor tanársegéde volt 2 évig. Az első világháború idején a Soroksári-úti hadikórház, az Auguszta-barakk, 1918-ban pedig a Szent Gellért gyógyfürdő laboratóriumát vezette, 1919-től az állami gyermekmenhely laboratóriumának főorvosa volt.
Magyar és külföldi orvosi szaklapokban sok colloid-kémiai témával kapcsolatos munkája jelent meg, számos cikket írt a vér reakciójának megváltozásáról a gyógyfürdők hatása alatt és a Wassermann-reakcióról (szifilisz kimutatása). A minimális fehérje-mennyiségek mérésére újszerű eszközöket és eljárásokat fejlesztett ki.
1922. február 18-án Budapesten házasságot kötött a nála öt évvel fiatalabb Menczer Erzsébettel, Menczer Béla és Friedmann Leontin lányával.[1]
1927 májusában előadást tartott a balatonfüredi balneológiai kongresszuson a kénes fürdők vegyi és a meleg fürdők fiziológiai hatásairól.[2]
Egy 1931 májusában dedikált verseskötet azt sugallja, hogy baráti kapcsolatban állt Rónai Mihály András (1913–1992) műfordító, költővel.[3]
Berger családi nevét 1935-ben Bogárdira változtatta,[4] majd 1938. december 22-én áttért a református hitre. 1942. március 1-jén megszüntették a Magyar-Olasz Banknál végzett szakorvosi tevékenységét.[5]
1945-ben a nyilasok elhurcolták, nyomtalanul eltűnt.
Fia Bogárdi Mihály gyermekgyógyász, elektroenkefalográfus volt.[6]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 56/1922. folyószáma alatt.
- ↑ [1] Archiválva 2015. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Bíró-Balogh Tamás: Újabb kötet Radnóti Miklós könyvtárából. tiszatajonline.hu (a Tiszatájonline online kulturális magazin weboldala). (magyarul) Tiszatáj Alapítvány (2013. november 19.) (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2881/1935 III.
- ↑ Hungarian‐Italian Bank. Personnel Department (MOL Z 83), 1920–1948: RG‐39. 030M. collections.ushmm.org (a United States Holocaust Memorial Museum honlapja). (magyarul) Washington D.C.: United States Holocaust Memorial Museum Archive 8. o. (Hozzáférés: 2014. december 11.) (PDF) arch
- ↑ Fontos emberek lexikona - Ki kicsoda 2000 pótkötet. Összeáll. Apáti Miklós. Bp., Greger-Biográf, 2001., 324. o.
Források szerkesztés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 10. o. Online elérés
- Bogárdi Iván. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
További információk szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.
