Bertók László

magyar író, költő, a DIA alapító tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 13.

Bertók László (Vése, 1935. december 6.Pécs, 2020. szeptember 14.)[1][2] Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt.

Bertók László
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Élete
Született1935. december 6.
Vése
Elhunyt2020. szeptember 14. (84 évesen)
Pécs
Nemzetiségmagyar
SzüleiBertók István
Papp Zsófia
HázastársaVágner Erzsébet (1963–2020)
GyermekeiBertók Attila (1966)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)versek, prózák
Első műveLengő fényhidak (1964)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1982)
Déry Tibor-díj (1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1997)
Kossuth-díj (2004)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertók László témájú médiaállományokat.

Somogy vármegyei paraszti családban született 1935. december 6-án Bertók István és Papp Zsófia gyermekeként. 1942-től 1947-ig a vései evangélikus elemi iskola tanulója volt. 1947-ben különbözeti vizsgát tett az ötödik osztályról, majd az 1947-48-as tanévben a Csurgói Református Kollégium Általános Iskolájának hatodik osztályos diákja lett. Az első félévben magántanuló volt, a második félévben vonattal járt be Csurgóra, mivel rokonoknál lakott Somogyszobon. Az iskolák államosítását követően az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát szülőfalujában, Vésén végezte el.

1954-ben érettségizett Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Általános Gimnáziumban. 1952 tavaszán öt diáktársával megalakította az Arany János Irodalmi Kört. Első versei 1953-ban jelentek meg nyomtatásban a Dunántúl című pécsi folyóiratban. 1955-ben postai tisztviselőként kezdett dolgozni Marcaliban. Az érettségi utáni évben, 1955-ben néhány verséért „államrend elleni izgatás” vádjával nyolc hónapi börtönre ítélte a kaposvári megyei bíróság, ezért szeptember 6-án törölték a főiskolára felvettek sorából. Miután kiengedték a börtönből, először fogatosként, majd könyvelőként dolgozott.[1] 1956. július 19-én katonai szolgálatra hívták be, december 4-én szerelték le. Ezután szülei gazdaságában dolgozott, illetve alkalmi napszámos munkákból élt Vésén. 1958 szeptemberétől jelentek meg újra versei a Somogyi Néplapban. 1959–1965 között segédkönyvtárosként dolgozott a Nagyatádi Járási Könyvtárban, majd 1965–1996 között könyvtárosként Pécsett. 1959 szeptemberében vették fel a Pécsi Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, magyar-történelem szakra.

1963-ban diplomázott, ősszel néhány hétig helyettesítőként magyart tanított a nagyatádi gimnáziumban. 1964-ben jelent meg Makay Idával és Galambosi Lászlóval közös Lengő fényhidak című verseskötete Pécsett, a Jelenkor-Magvető Kiadónál. 1965. június 1-jétől a Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárában dolgozott.

1970–1973 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár kiegészítő szakos, levelező tagozatos hallgatója volt. 1971-ben A magunk kenyerén című antológiában huszonnégy verssel szerepelt.

Első önálló verseskönyve, a Fák felvonulása 1972-ben látott napvilágot. 1973-ban jelent meg Így élt Csokonai Vitéz Mihály című életrajzi prózakötete. 1975-től a Jelenkor szerkesztőségének tagja, majd 1999-től főmunkatársa volt. 1977-ben jelent meg Így élt Vörösmarty Mihály című életrajzi prózakötete. Ez év szeptemberétől a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója lett. 1978-ban jelent meg a Magvető Kiadónál az Emlékek választása, majd 1981-ben a Tárgyak ideje című verseskötete.

1986-ban a Magyar Írók Szövetsége Választmányának tagjává választották, itt 1995-ig volt választmányi tag. 1988-ban a Somogy Megyei Tanács Művészeti Díjával jutalmazták, 1989-ben pedig a Furkálja a semmit a szó című verséért Robert Graves-díjjal tüntették ki.

1992-ben a Magyar Írószövetség Elnökségi tagjává választották, de a tisztségről egy év múlva lemondott.[1] 1995-ben 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki. 1996-ban ment nyugdíjba a Pécsi Városi Könyvtárból. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.

2004-ben szülőfaluja, Vése díszpolgárává választották. 2005-ben, 70. születésnapja alkalmából jelent meg Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 című verseskötete, majd a Duna Televízió bemutatta a születésnapjára készített Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. című portréfilmjét.

2021 szeptemberében a nagyatádi könyvtár felvette a Bertók László Városi Könyvtár nevet, ezzel is tisztelegve egykori dolgozója emléke előtt.

Magánélete

szerkesztés

1963-ban feleségül vette Vágner Erzsébet óvónőt. Egy fiuk született, Attila, 1966-ban. 1965-ben költözött a család Nagyatádról Pécsre. 1973-ban járt először külföldön, a jugoszláv tengerparton nyaralt feleségével.

  • Bertók László–Makay Ida–Galambosi László: Lengő fényhidak. Versek; Jelenkor–Magvető, Pécs–Bp., 1964
  • Fák felvonulása (1972) Magvető Kiadó
  • Emlékek választása (1978) Magvető Kiadó
  • Tárgyak ideje. Bertók László versei; Magvető, Bp., 1981
  • Ágakból gyökér (1984) Magvető Kiadó
  • Hóból a lábnyom. Válogatott és új versek; Magvető, Bp., 1985
  • Zöld pajzs alatt. Bertók László versei. Írások Bertók Lászlóról; összeáll., szerk. Szita Ferenc; Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1985
  • A kettészakadt villamos (1987) Magvető Kiadó
  • Kő a tollpihén; Orpheusz Könyvek, Bp., 1990
  • Ha van a világon tető (1992)
  • Három az ötödiken – 243 szonett (1995) Magvető Kiadó
  • Deszkatavasz (1998)
  • Válogatott versek (1999)
  • Ceruzarajz – Skizze. Versek magyarul – németül (1999)
  • Februári kés. Új versek, 1998–1999; Magvető, Bp., 2000
  • Dinnye Döme (2000)
  • Valahol, valami (2003) Magvető Kiadó
  • Háromkák (2004) Magvető Kiadó
  • Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004 (2005) Magvető Kiadó
  • Hangyák vonulnak (2007) Magvető Kiadó
  • Két lepke csapkod (Szalai Kata illusztrációival) (2007)
  • A város neve. Mintha azt mondanám, haza; ill. Martyn Ferenc; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek)
  • Pénteken vasárnap (2010) Magvető Kiadó
  • A hetedik boríték. Versek; Pro Pannonia, Pécs, 2012 (Pannónia könyvek)
  • Ott mi van? (2014) Magvető Kiadó
  • Firkák a szalmaszálra (2015) Magvető Kiadó
  • Együtt forog. Firkák a szalmaszálra 2. Versek; Magvető, Bp., 2020
  • Így élt Csokonai Vitéz Mihály (1973)
  • Így élt Vörösmarty Mihály (1977)
  • Priusz; Századvég, Bp., 1994
  • Dongó a szobában. Közelítések; Magvető, Bp., 1998
  • Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet (2005)
  • Priusz; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 2016 (Tények és tanúk, 124.), ISBN 9789631434682
  • Visszanéző. Írók, alkalmak, élet; Pro Pannonia, Pécs, 2017 (Pannónia könyvek; Irodalmunk forrásai)

Bibliográfiák

szerkesztés

Díjai, elismerései

szerkesztés

Portréfilmek Bertók Lászlóról

szerkesztés
  • Szülőföldem Belső-Somogy (1991) (Szerkesztő, forgatókönyvíró: Major Sándor)
  • Hazulról haza. Versfilm Bertók Lászlóról. (2005)

Írások Bertók Lászlóról

szerkesztés
  • Csűrös Miklós: Bertók László (1995)
  • Nagy Imre: Bertók László. Beszélgetés és tanulmány (1995)
  • Talán a kérdezés... Írások Bertók Lászlóról. (2005) (Szerkesztette Ágoston Zoltán)
  • Nagy Imre: A második kapu. Bertók László kései lírájáról; Kronosz, Pécs, 2015
  • Halmai Tamás: Hűség a változáshoz. Bertók László költői világa; Iku, Bp., 2019 (Iku-tár)
  1. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 104. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Magvető (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.)
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Bertók László bibliográfia; összeáll. Köpflerné Szeles Judit; Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 2007 (Somogyi bibliográfiák) ISBN 963-9286-13-3

További információk

szerkesztés