Besze János

(1811–1892) erdélyi magyar politikus

Megyeri Besze János (Szendrő, 1811. július 2.Arad, 1892. október 16.) magyar író, liberális politikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Besze János
Született 1811. július 2.
Szendrő
Elhunyt 1892. október 16. (81 évesen)[1]
Arad
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Besze János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

 
Emléktábla lakóházának falán, Esztergom, Széchenyi tér 10.

Szülei Besze János és Faster Mária voltak. Pozsonyban tanult. Ifjú jogászként Zemplén vármegye követe mellett volt írnok. 1836-ban Esztergomban telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1848-ban képviselővé választották. Mint az esztergomi nemzetőrök őrnagya egy ideig Komárom alatt szolgált. 1848–1849-ben a borsodi és hevesi népfelkelés szervezője. Részt vett a debreceni országgyűlésen és a népgyűlésekre rendszeresen elkísérte Kossuth Lajost. 1849-től Fejér vármegye kormánybiztosa volt.

A szabadságharc leverése után, 1851-ig bujdosott, de elfogták és halálra, majd kegyelemből tízévi várfogságra ítélték. Ebből kilenc évet töltött le. 1861-ben újra Esztergom képviselője volt. Eleinte a Határozati Párthoz tartozott, majd 1865-ben Deák Ferenc pártjához csatlakozott. 1865–1868 között a mohácsi választókörzetben volt vizsgálóbiztos. 1869-ben a pénzügyi törvényszék elnöke volt. 1886-ban Aradra költözött.

Művei szerkesztés

  • Szózat a haladás barátaihoz (Esztergom, 1841)
  • Papi nőtlenség (Esztergom, 1848)
  • Szebb jövőnk kulcsa (Pest, 1865)
  • Helyzetünk fekete rámába foglalt tükre (Budapest, 1875)
  • Történelmi bölcsészet vázlata (Szeged, 1885)
  • Öreg szabadkőműves hattyúdala (Nagyszentmiklós, 1888)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Spira György: A magyar forradalom 1848 49-ben (Budapest, 1959)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. javított, bővített kiadás. Budapest., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.; 3. átdolgozott, javított kiadás. Budapest, Heraldika Kiadó, 2000.
  • Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. Edelény, Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, 2005.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerkesztette: Szabad György. Budapest, [1998].
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.