Bethlen Margit

(1882–1970) magyar írónő

Bethleni gróf Bethlen Margit (Budapest, 1882. augusztus 6.Budapest, 1970. június 7.) magyar írónő, újságírónő, gróf Bethlen István miniszterelnök neje, a Magyar írónők Egyesületének diszelnöknője.

Bethlen Margit
Bethlen Margit 01.jpg
Született 1882. augusztus 6.[1]
Budapest
Elhunyt 1970. június 7. (87 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Bethlen István
SzüleiBethlen András
Foglalkozása
Sírhelye Farkasréti temető (621-515. fülke)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Margit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉletútjaSzerkesztés

Gróf Bethlen András (1847–1898) politikus, földművelésügyi miniszter és foeni Mocsonyi Lívia (1862–1944) leánya. 1901. június 27-én kötött házasságot Bethlen Istvánnal (1874–1946), akitől három gyermeke született: András, István és Gábor.

1935-től 1944-ig főszerkesztője volt az Ünnep c. kéthetente megjelenő képes irodalmi magazinnak. Segédkezett Szendrey Júlia naplójának és írásainak kiadásában. 1951-ben kitelepítették, később visszatért Budapestre.

MűveiSzerkesztés

  • Mese a szomorú városról és egyéb történetek. Budapest, 1916. (Az írónő ezzel az elbeszélő kötetével tűnt föl.)
  • Majd. Novellák. Budapest, 1920. (A női lélek elemzése apró rajzok segítségével.)
  • Egy élet. Regény. Budapest, 1921. A M. T. Akadémia Ormody-díjával jutalmazva. (Egy ábrándos úrihölgy életrajza gyermekkorától öregségéig: ifjúság, szerelem, esküvő, gyermek, udvarló, otthoni gondok, megöregedés.)
  • A boldog sziget istene. Novellák. Budapest, 1925. (Az elbeszélések mellett számos apró mese.)
  • A szürke ruha. Színmű. 1929. (A darabot nemcsak a budapesti Vígszínházban, hanem Milanóban is előadták. Meséje a házassági háromszög elkoptatott témája köré fonódik.)
  • Pitypang. Novellák. Budapest, 1930. (Sokoldalú érdeklődés, változatos tárgyak, olykor a humor hangja.)
  • Impressziók. Budapest, 1930. (Széljegyzetek a mai élet kérdéseihez, gondolatok a modern társadalom jelenségeiről.)
  • Kis és nagy betűk. Novellák. Budapest, 1933. (Az elbeszélések mellett lélekábrázolások és mesék.)
  • Cserebogár. Színmű. 1934. (Bemutatója a Nemzeti Színházban. Szerelmi történet tragikus befejezéssel.)
  • A nagy valami. Regény. Budapest, 1934. (Egy öregleány története.)
  • A kisasszony. Regény. Budapest, 1937. (Hőse egy nevelőnő.)
  • Fehér lapon fekete képek. Novellák. Budapest, 1937. (Huszonhárom elbeszélés.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés