A bhavacsakra (szanszkrit; páli: bhavacsakka; tibeti: szrid pa'i 'khor lo) a szamszára (körforgás-szerű újjászületések sorozata) szimbolikus ábrázolása a tibeti buddhista templomok és kolostorok külső falain, az indo-tibeti régióban. A mahájána buddhista hagyományban úgy tartják, hogy a képet Buddha maga tervezte azért, hogy a közönséges emberek könnyebben megértsék a tanításait.

Bhavacsakra festmény a tibeti Szera kolostorban

A bhavacsakra népszerű elnevezése az élet kereke, a létezés kereke vagy létkerék.[1][2]

A legenda szerint a bhavacsakra első ábrázolását maga Buddha teremtette és a Divjávadána buddhista antológia egyik története meséli el, miképp jutott el ez az ábrázolás Rudrájana királyhoz.

Tibet és India szinte összes tibeti buddhista templomának külső falára fel van festve a bhavacsakra.[3] Dzongszar Dzsamjang Khjence Rinpocse állítása szerint:

„Az az egyik oka, hogy az élet kerekét felfestették a kolostorok oldalára és a belső falakra is (amelyet egyébként Buddha maga is támogatott), hogy az élet és az észlelés legalapvetőbb buddhista filozófiáját tanítsa az egyszerűbb farmerek és állattenyésztők számára. Emiatt az életkeréken található képek kifejezetten az átlagemberhez szólnak.[4]

Az ábra magyarázata

szerkesztés
 
Bavacsakrát ábrázoló hagyományos tibeti thangka - jelenlegi helye: Birminghami Művészeti múzeum (USA).

Az ábra főbb részei:

  1. A kerék közepén található kép a nem-tudás (vagy tévelygés), a ragaszkodás és a gyűlölet három mérge található.
  2. A második réteg a karmát ábrázolja.
  3. A harmadik réteg a szamszára hat birodalmát ábrázolja.
  4. A negyedik réteg a függő keletkezés 12 oksági láncszemét ábrázolja.
  5. A kereket tartó félelmetes alak az állandótlanságot jelképezi.[5]
  6. A kerék fölötti hold a szamszárától vagy „létforgatagtól” való megszabadulás szimbóluma.
  7. A holdra mutató Buddha azt jelképezi, hogy a megszabadulás lehetséges.

A belső három kör kifelé haladva szimbolikusan azt ábrázolja, hogy a három méregből üdvös és ártó cselekedetek fakadnak. Ezeket a cselekedeteket és következményeiket nevezik karmának, amelyek a hat birodalomban való újjászületésekhez vezetnek. Ezek a birodalmak különböző szenvedéstípusokat jelentenek.

A negyedik és az azon kívüli rétegek a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatát ábrázolják és azt mutatják meg, hogy a szamszárában hogyan okozzák a szenvedés forrásai a létesüléseket.[6][7]

A hat birodalomról röviden

szerkesztés

Az érzéki vágyak birodalmába a következő hat birodalom tartozik:

A három magasabb birodalom

szerkesztés
  • Dévák (szanszkrit, páli: déva) vagy istenek birodalma - A dévák birodalma az örömök világa, amelynek hátránya az, hogy a dolgok annyira kényelmesek, hogy a lakói teljesen elhanyagolják a megvilágosodásra való törekvést. Ehelyett fokozatosan felélik az összegyűlt jó karmáikat, ami miatt végül alacsonyabb birodalmakban születnek újjá.
  • Aszúrák vagy féltékeny istenek vagy félistenek (szanszkrit, páli: aszúra) birodalma - Az aszúra birodalom lakói a félistenek. Folyamatosan féltékenyek, irigyek, őszintétlenek, küzdenek és háborúskodnak egymással. Úgy születhettek ebbe a birodalomba, hogy emberként jó szándékaik voltak de rossz cselekedetekkel párosultak mások bántása által. Az alacsonyabb szinteken lévő aszúrák rosszindulatúak (mint például Mára) és inkább nevezhetők démonnak. Másik elnevezésük a Raksasza.
  • Emberek (szanszkrit: manuṣya, páli: manussa) birodalma - Az emberek birodalmát (más néven manusja birodalom) a vágyak, az érzelmek, a kétség és a büszkeség jellemzi. A buddhisták az összes lehetséges újjászületés közül az emberként történő újjászületést tartják a legüdvösebbnek, ugyanis ebben a birodalomban lehetséges a szamszárából történő megszabadulás a jelenlegi vagy jövőbeli életekben (az anágámik részére a déva birodalomban történik a megszabadulás).

A három alacsonyabb birodalom

szerkesztés
  • Állatok (szanszkrit: tiryagyoni, páli: tiracchānayoni) birodalma - Az állatok birodalmára (más néven Tirjag-joni birodalom) az ostobaság és az előítélet erős tudatállapota jellemző, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra. A buddhisták úgy tartják, hogy ebbe a birodalomba tartoznak a Föld állatai. Az állatok úgy látják az embereket, ahogy az aszúrák a dévákat.
  • Éhes szellemek (szanszkrit: préta, páli: petta) birodalma - Az éhes szellemek birodalmát az erős tulajdonlás és vágy jellemzi, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra. Azokat az érző lényeket, akik ebben a birodalomban élnek úgy nevezik, hogy "éhes szellemek". Folyamatosan rendkívül éhesek és szomjasak, de nem képesek kielégíteni szükségleteiket. A bhavacsakra tibeti ábrázolásában ezeket a lakókat szűk nyakkal és hatalmas hassal jelenítik meg. Ez azt jelenti, hogy a vágyaik kínozzák őket, de nincs esélyük arra, hogy azokat kielégítsék.
  • Pokollakók (szanszkrit: naraka, páli: niraya) birodalma - A naraka birodalmat vagy "poklok birodalmát" a gyűlölet jellemzi, amelyek az előző életekben kerültek felhalmozásra. A buddhizmusban a pokol jelentősen eltér az egyistenhitekben szereplő pokloktól, ugyanis a buddhizmus nézete szerint az aki a pokolban születik újjá nem örökre marad ott (kivételt jelent a júdaizmus, amelyben a pokolra került lelkek bűneit megtisztítja a tűz és felkerülhetnek a mennyországba). A narakákban addig maradnak a lakók, amíg a rossz karmáikat fel nem élik, amely után magasabb birodalmakban születnek újjá.

Ezek a birodalmak értelmezhetők pszichológiai szintként vagy a buddhista kozmológia részeként.[8]

A kerék olykor csak öt birodalmat ábrázol, ilyenkor az isteneket és a félisteneket egyetlen birodalom jeleníti meg.

A külső körben található tizenkét oksági láncszem

szerkesztés

A kerék külső karimája tizenkét részre van osztva, amely a függő keletkezés tizenkét oksági láncszemét ábrázolja. Ezek a következők:

1. tévelygés (páli: avidjá)
2. mentális késztetések/szándékok (páli: szankhára szanszkrit: szamszkára)
3. megkülönböztető tudatosság (páli: vidzsnyána)
4. név és forma (páli: námarúpa)
5. hat érzékszerv (páli: sadájatana)
6. kapcsolódások (páli: phassza)
7. érzések (páli: vedaná)
8. sóvárgás/vágyak (páli: tanhá)
9. ragaszkodás (páli: upádána)
10. születési tényezők létrehozása (páli: bhava)
11. születés (Pali: dzsáti)
12. az összes szenvedés (páli: dzsarámarana)

A bhavacsakrák gyakran tartalmaznak pársoros feliratokat, amelyek azt magyarázzák, hogy milyen folyamatok tartják az érző lényeket a szamszárában, illetve, hogyan állítható meg és fordítható vissza ez a folyamat.[9]

Fordításai

szerkesztés

A bhavacsakra magyar fordításai:

  • a létezés kereke[1]
  • a létkerék[1]
  • a létesüléskerék
  • az élet kereke[2]
  • az életkerék[1]
  • az újraszületés kereke[1]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Megjegyzések

szerkesztés
  1. a b c d e Bhavacsakra - A létezés kereke. Buddhapest, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
  2. a b Thangka (Tanka). Terebess. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
  3. Tendzin Gyaco - 14. dalai láma 1. o.
  4. Dzongsar 3. o.
  5. Tendzin Gyaco - 14. dalai láma 42-43. o.
  6. Tendzin Gyaco - 14. dalai láma 41-43. o.
  7. Sonam Rinchen 8-9. o.
  8. Chögyam Trungpa 127. o.
  9. Sonam Rinchen 9. o.
  • Chögyam Trungpa: Chögyam Trungpa. The Truth of Suffering and the Path of Liberation. Shambhala (2009) 
  • Dzongsar: Dzongsar Jamyang Khyentse Rinpoche. Gentle Voice - #22 [archivált változat] (2004). Hozzáférés ideje: 2015. március 30. [archiválás ideje: 2012. február 14.]  Archiválva 2012. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Sonam Rinchen: Geshe Sonam Rinchen. How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising. Snow Lion (2006) 
  • Tendzin Gyaco - 14. dalai láma: Dalai Lama.szerk.: Jeffrey Hopkins: The Meaning of Life. Wisdom (1992) 

További információk

szerkesztés

Angol nyelvű irodalom

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bhavacsakra témájú médiaállományokat.