A szparsa (szanszkrit; páli: phassza) buddhista fogalom, amely a születéskor kezdődő kapcsolódást jelenti a minket körbevevő külső környezettel (érintkezés, érzékek és a gondolkodás).[1] Magyar fordításai érintkezés, kapcsolat, kapcsolódás, kapcsolat-teremtés.[2] Még pontosabban, három tényező együttállására utal: az érzékszerv, az érzékelés tárgya és az érzékelés tudatossága (vidnyána).[3][4] Például, az mondják, hogy akkor jelentkezik kapcsolódás (szparsa), amikor kapcsolatot teremt a szem és a vizuális tárgy és a vizuális érzékszerv tudatossága.[5]

Szparsa
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyarérintkezés,
kapcsolat,
kapcsolódás,
kapcsolat-teremtés
angolcontact,
contacting awareness,
rapport,
sense impression,
touch
páliphassa
szanszkritस्पर्श
(IAST:) sparśa
bengáliস্পর্শ
ছোঁয়া
kínaiChù
(egyszerűsített:)
(hagyományos:)
koreaichok
szingalézස්පර්ශ
sparsha
tibetiརེག་པ་
(Wylie:) reg pa
thaiผัสสะ, สัมผัส
(RTGS:) phatsa, Samphat
vietnámixúc

szójegyzékjegyzettárgymutató
  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 

A buddhista tanokban a szparsát a következőféleképpen szokták azonosítani:

Magyarázat

szerkesztés

Théravada

szerkesztés

A Buddhagósza által írt Atthaszáliní (Expositor, 4. rész, I. fejezet, 108.) szövegben a következő magyarázat szerepel:

A kapcsolat azt jelenti, hogy “érintkezik”. Legfontosabb jellemzője az érintkezés, szerepe a hatáskeltés, megmutatkozása az (érzékelési tartomány, tárgy és tudatosság) “egybeesés” és közvetlen oka a (tudati) pályájára beérkező tárgy.[6]

Mahájána

szerkesztés

Az Abhidharma-szamuccsaja magyarázata:

Mi a szparsa (kapcsolat)? Egy meghatározás, az irányító erők átalakulása, amely megegyezik a kapcsolatba kerülő három tényezővel. Lehetővé teszi az érzések kialakulását.[3]

Hat osztálya

szerkesztés

The Theravada and Mahayana traditions both identify six "classes" of contact:[3][7]

  • szem-kapcsolat
  • fül-kapcsolat
  • orr-kapcsolat
  • nyelv-kapcsolat
  • test-kapcsolat
  • tudat-kapcsolat

Például amikor jelen van a fül mint érzékszerv és a hang mint tárgy, akkor felléphet az ezekhez társuló fül tudatosság (páli: vidnyána). A három elem jelentkezése (dhátu) vezet el a "kapcsolódáshoz".[8]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. www.karyajos.hu - Buddhizmus. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
  2. www.onmagatokfenye.blogspot.hu - Legyetek önmagatok fénye. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
  3. a b c Guenther (1975), Kindle Locations 401-405.
  4. Kunsang (2004), p. 23.
  5. www.issuu.com - Dr. Héjjas István - A keleti vallások filozófiája és világképe, p. 120.. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
  6. Gorkom (2010), A kapcsolat meghatározása Archiválva 2011. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. Paticcsa-szamuppada-vibhanga-szutta: A függő keletkezés elemzése, SN 12.2
  8. Csacsakka-szutta: A hat szeksztett MN 148

Hivatkozások

szerkesztés