Az öt lét-csoport (panca khandha)
a páli kánon szerint.
 
 
forma (rúpa)
  4 elem
(mahábhúta)
 
 
   
    kapcsolat
(phassza)
    
 
tudatosság
(vidnyána)

 
 
 
 
 


 
 
 
  mentális tényezők (csetaszika)  
 
érzés
(védaná)

 
 
 
észlelés
(szannya)

 
 
 
késztetés
(szankhára)

 
 
 
 
 Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009)  |  részletek

A szankhára (páli; dévanágari: सङ्खार) vagy szamszkára (szanszkrit; Dévanágari: संस्कार) a buddhizmusban azt jelenti, hogy 'az, ami összerakódott' vagy 'az, ami összerak'. Az első, passzív jelentés a feltételektől függő jelenségekre értendő, azok közül is elsősorban a mentális "csoportosulásokra".[1] Ezeket úgy nevezik, 'szándékos késztetések' - mivel szándék révén jönnek létre és jövőbeli szándékos cselekedetek okai is egyben. Az aktív jelentés a tudatra vagy elmére vonatkozik, amely késztetéseket rak össze.[2]

Jelentése a szövegkörnyezettől függően többféle lehet - magyar fordításai: összetett dolgok, összetevők, összetételek, késztetések, akarat, szándék stb.[3]

Függésben keletkező dolgok

szerkesztés

A szankhára utalhat a világegyetemben megtalálható összes összetett formára a fától, a felhőn át az emberekig, sőt a gondolatoktól a molekulákig. Ez mind szankhára. Buddha azt tanította, hogy a dolgok állandótlanok (anaccsa), folyamatosan megjelennek és eltűnnek, ki vannak téve a változásnak, és a valóság ezen aspektusának a megértése a bölcsesség. Gyakran használják ilyen értelemben a kifejezést, amely a dolgok (elsősorban a tudattalan elme szokásmintái) függőségben való keletkezésére utal, amely az emberi lények számára egyedülálló karaktert teremt minden egyes pillanatban.

A Maháparinibbána-szuttában Buddha utolsó szavai szerint minden függőségben lévő dolog ki van téve a szétbomlásnak..." (páli: "handa'dāni bhikkhave āmantayāmi vo, vayadhammā saṅkhārā appamādena sampādethā ti.")

Szankhára-khandha: az életek felépítője

szerkesztés
  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 

A szankhára második értelmezésében a tudat formateremtő képességét jelenti, amelyet úgy írnak le, hogy "akaratlagos" vagy "szándékos." A buddhista kánonban Buddha a következőképpen fogalmaz:

'És miért nevezik 'összetételeknek'? Mivel összetett dolgokat gyártanak, ezért nevezik összetételeknek. Milyen összetételeket gyártanak? A forma végett gyártanak formát, mint összetételt. Az érzés végett gyártanak érzést, mint összetételt. Az észlelés végett gyártanak észlelést, mint összetételt. Az gyártás érdekében... A tudat érdekében gyártanak tudatot, mint összetételt. Mivel összetett dolgokat gyártanak, ezért nevezik összetételeknek.'[4]

A függő keletkezés (paticcsaszamuppáda) tanításában a szankhára az érző lények folyamatos keletkezésének hajtómotorja (bhava) - mentális, fizikális vagy verbális cselekedeteken (kamma) keresztül.[5] A Buddha szerint minden szándékos késztetés a valóság (szaccsa) nemtudásától (avidja) függ.[6] Ez a nemtudás okozza az emberek szenvedését (dukkha). Ezen késztetések megszüntetése (szabba-szankhára-nirodha) a megvilágosodásnak (bódhi) felel meg.

Mivel a nemtudás kondicionálja az akaratlagos késztetéseket, ezek az összetételek kondicionálják a tudatot (vidnyána).

Mentális tényezők

szerkesztés

A mentális tényezők (szanszkrit: csajtaszika; páli: csetaszika; tibeti Wylie: szemsz bjung) olyan összetételek (szanszkrit: szankhára), amelyek a tudattal (szanszkrit: csitta) lépnek fel.[7][8][9] Ezek a tudat megnyilvánulásai, amelyek felfogják egy tárgy minőségét és amelyek képesek színt adni a tudatnak.[10]

Buddha kihangsúlyozta, hogy az összetételeket nem kiirtani kell, hanem finomítani.[11]

Kalupahana szerint az összetételek kiirtása episztemológiai öngyilkosság, mivel azok meghatározzák a nézőpontunkat. Az egyén személyiségének fejlődése vagy visszafejlődése az összetételeken múlik.[12]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. David Kalupahana, "A History of Buddhist Philosophy." University of Hawaii Press, 1992, page 71.
  2. Lásd például: Bodhi (2000), p. 45:
    Saṅkhāra a saṃ (-val) előtagból és a karoti "csinál" igéből ered. A főnév értelme lehet aktív és passzív is, ezért a saṅkhāra kifejezés jelenthet "összetevőt" és "összetettet" egyaránt.
  3. [Az élet művészete Szerző: William Hart Kiadó- Ursus Libris ISBN 9632028538, ISBN 9789632028538]
  4. "Khajjaniya Sutta: Chewed Up" (SN 22.79), páli nyelvről angolra fordította Thánisszaró Bhikkhu. Access to Insight, 12 February 2012. Hozzáférés ideje: 5 April 2013.
  5. Lásd például: SN 12.2 (Thánisszaró, 1997b), ahol Buddha azt mondja: 'És mik az összetételek? Ezek az összetételek: testi összetételek, verbális összetételek, mentális összetételek. Ezek az összetételek'.
  6. Ehhez hasonlóan a SN 45.1-ben, Buddha a nemtudásról azt mondja, hogy helytelen nézethez vezet, amely helytelen cselekedethez, helytelen beszédhez és helytelen életmódhoz, helytelen erőfeszítéshez, helytelen tudatossághoz és helytelen koncentrációhoz vezet - ez a nemes nyolcrétű ösvény ellentéte (Thánisszaró, 1997a).
  7. Guenther (1975), Kindle Location 321.
  8. Kunsang (2004), p. 23.
  9. Geshe Tashi Tsering (2006), Kindle Location 456.
  10. Geshe Tashi Tsering (2006), Kindle Location 564-568.
  11. David Kalupahana, Mulamadhyamakakarika of Nagarjuna: The Philosophy of the Middle Way. Motilal Banarsidass, 2005, page 48.
  12. David Kalupahana, "A History of Buddhist Philosophy." University of Hawaii Press, 1992, page 75.
  • Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
  • Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
  • Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
  • 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
  • Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
  • Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
  • Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
  • Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
  • Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
  • Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
  • Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
  • Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
  • Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
  • Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]