Főmenü megnyitása

Birtalan József

romániai magyar zeneszerző, karmester

Birtalan József (Szilágybagos, 1927. november 10.Tiszaújváros, 2017. szeptember 20.[1]) romániai magyar zeneszerző, karmester.

Birtalan József
Született 1927. november 10.
Szilágybagos
Elhunyt 2017. szeptember 20. (89 évesen)
Tiszaújváros
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Birtalan Judit
Foglalkozása
Iskolái Gheorghe Dima Zeneakadémia (–1956)

Életútja, munkásságaSzerkesztés

1956-ban végzett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zenetanári és nagybőgő szakán. 1954–57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. 1958–69-ben a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetőjeként, 1979-től a Maros Művészegyüttes karmestereként tevékenykedett.

A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként a legnépszerűbb és legismertebb karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a kommunista diktatúra időszakában is egyházi kórusműveket komponált. A Debreceni Református Kollégium Kántusának felkérésére írt Tíz népdalzsoltár 1989. november 5-én hangzott el először a debreceni Nagytemplomban a Templom és iskola című kompozíció; az ősbemutatón a zeneszerző még Bagosi József álnéven szerepelt. 1990 elejétől a vallási kórusművei is szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es rendszerváltás után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus leánykarát.

Molnár H. Lajos így emlékezik róla: „Az első összpróbákon tudtam meg, ki a gyerekegyüttes igazi vezetője, ki az, aki okosan tartja kezében az egészet: Birtalan József zeneszerző és karmester, akit csak Jóska bácsinak lehetett szólítani. Nem azért, mert ő másként nem is engedte volna, de annyira a második vagy első atyjává vált a kicsi együttesben énekelő, táncoló és zenélő kétszáznál több gyereknek, hogy ő kezdettől fogva mindmáig az egyetlen és oszthatatlan és összehasonlíthatatlan Jóska bácsink lett és maradt. (Ha az utóbbi években, ebben a szétszórtságban nagy ritkán és véletlenül összefutok egy hajdani gyerekegyüttes-taggal, szinte kisimulnak arcunkon a ráncok Jóska bácsi felemlegetésekor.) Egyedül ő tudta előcsalni abból a kórusból azokat a gyönyörű pianissimókat, amiknek hallatán az ember önkéntelen visszatartotta a lélegzetét.” (Volt egyszer egy udvar)

2000 őszén családegyesítés miatt a magyarországi Tiszaújvárosba települt át feleségével, ott folytatta zeneszerzői munkásságát.

Főbb művei (válogatás)Szerkesztés

  • Két út van előttem [Nyomtatott kotta] : népdalfeldolgozások vegyeskarra (Marosvásárhely, 1970)
  • Három nyárádmenti népdal [Nyomtatott kotta] : vegyeskarra (Tirgu-Mures, 1972)
  • Akkor szép a sűrű erdő [Nyomtatott kotta] : 10 népdal férfikarra. (Tirgu-Mures, 1973)
  • Elment az én rózsám [Nyomtatott kotta] : Csángó népdalok = Dusu-mi-s-a dorul (1977)
  • Lakodalmas énekek (1982)
  • 3. zsoltár : Reggeli imádság : vegyeskarra (Budapest, 1993)
  • Tarisznyában a tenger Birtalan Ferenc ; szerk. Dornbach Mária ; ill. Mészáros Márta ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[2]
  • Halottak napja, élők napja Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[3]
  • Összevesztem a tulipánnal Birtalan Ferenc ; szerk. Fucskó Miklós ; ill. Horváth Magdolna ; elektronikus szerk. Szabolcsi József (2005)[4]

IrodalomSzerkesztés

  • Benkő András: Birtalan József. (Művelődés, 1972. június);
  • Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk, 1973/18.
  • Bartis Ferenc: Fellendülő kórusmozgalmunk : beszélgetés Birtalan Józseffel. Új Élet, 1977/1.
  • Kovács András: Birtalan József laudációja. Művelődés, 1998. január 22.
  • Tötös Árpád Zoltán: Birtalan József. Szilágyság : Szilágy megyei közéleti, közművelődési hetilap, 2008. szeptember 26.

Díjak, elismerésekSzerkesztés

  • 1976-ban a Romániai Zeneszerző Szövetség Kórusalkotási-díjjal jutalmazta zeneszerzői tevékenységéért.
  • 1997-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Rónai Antal-díjjal tüntette ki zenepedagógiai munkásságáért.
  • 2008-ban megkapta a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Szilágysági Magyarok díját.
  • 2009-ben Reményik Sándor-dí­jjal tüntette ki a kolozsvári Reményik Sándor Művész-Stúdió Alapítvány a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés