Bitérfalva
Bitérfalva (szlovákul Bitarová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Bitérfalva (Bitarová) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Zsolnai | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Zdenko Klimík | ||
Irányítószám | 010 04 (pošta Žilina 4) | ||
Körzethívószám | 041 | ||
Forgalmi rendszám | ZA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 808 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 185 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 380 m | ||
Terület | 3,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 12′ 28″, k. h. 18° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 28″, k. h. 18° 40′ 17″ | |||
Bitérfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bitérfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 5 km-re nyugatra fekszik.
Története szerkesztés
Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A korai bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népe lakott ezen a vidéken. A Nagymorva Birodalom idejéből szláv sírok kelrültek itt elő. A települést 1393-ban Bytherfolua néven említik először. Nevét a 13. századi birtokos Balassa család Biter nevű tagjáról kapta. 1474-ben "Bytharow", 1598-ban "Bitharowa" alakban bukkan fel. Zsolnalitva várának tartozéka volt. 1417-ben Mycleus Gyurdowicz volt a falu birója. 1594-ben 10 háza volt. 1720-ban 12 adózó háztartás volt a községben. 1784-ben 34 házában 36 családban 225 lakos élt. 1828-ban 32 háza és 270 lakosa volt, akik a 17. századig halászattal, erdei munkákkal, szőlőtermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "BITAROVA. Tót falu Trencsén Vármegyében, lakosai katolikusok, kis határa kopasz hegyeken helyheztetett, körűlöttök mindazáltal földgye termékeny. Fekszik a’ Lietai Uradalomban, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Bittarova, tót falu, Trencsén vmegyében, 268 kath., és 4 zsidó lak. A litavai urad. tartozik. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A háború után is megőrizte mezőgazdasági jellegét.
Népessége szerkesztés
1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 601 lakosából 593 szlovák volt.
2011-ben 675 lakosából 663 szlovák volt.
2021-ben 808 lakosából 790 (+2) szlovák, 1 magyar, 4 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk