Bitérfalva

község Szlovákiában

Bitérfalva (szlovákul Bitarová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Bitérfalva (Bitarová)
Bitérfalva címere
Bitérfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Polgármester Zdenko Klimík
Irányítószám 010 04 (pošta Žilina 4)
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség808 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség185 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület3,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 28″, k. h. 18° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 28″, k. h. 18° 40′ 17″
Bitérfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bitérfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 5 km-re nyugatra fekszik.

Története szerkesztés

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A korai bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népe lakott ezen a vidéken. A Nagymorva Birodalom idejéből szláv sírok kelrültek itt elő. A települést 1393-ban Bytherfolua néven említik először. Nevét a 13. századi birtokos Balassa család Biter nevű tagjáról kapta. 1474-ben "Bytharow", 1598-ban "Bitharowa" alakban bukkan fel. Zsolnalitva várának tartozéka volt. 1417-ben Mycleus Gyurdowicz volt a falu birója. 1594-ben 10 háza volt. 1720-ban 12 adózó háztartás volt a községben. 1784-ben 34 házában 36 családban 225 lakos élt. 1828-ban 32 háza és 270 lakosa volt, akik a 17. századig halászattal, erdei munkákkal, szőlőtermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BITAROVA. Tót falu Trencsén Vármegyében, lakosai katolikusok, kis határa kopasz hegyeken helyheztetett, körűlöttök mindazáltal földgye termékeny. Fekszik a’ Lietai Uradalomban, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Bittarova, tót falu, Trencsén vmegyében, 268 kath., és 4 zsidó lak. A litavai urad. tartozik. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A háború után is megőrizte mezőgazdasági jellegét.

Népessége szerkesztés

1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 601 lakosából 593 szlovák volt.

2011-ben 675 lakosából 663 szlovák volt.

2021-ben 808 lakosából 790 (+2) szlovák, 1 magyar, 4 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés