Bocskaikert

Bocskaikert község Hajdú-Bihar vármegye Hajdúhadházi járásában.

Bocskaikert
Légi fotó
Bocskaikert címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúhadházi
Jogállás	község
Polgármester	Szőllős Sándor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4241
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	3897 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	291,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bocskaikert Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 44″, k. h. 21° 39′ 41″47.6457, 21.6614
Bocskaikert Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Bocskaikert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocskaikert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A 4-es számú főút, illetve a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett terül el, Hajdúhadháztól 4 km-re, Bodaszőlőtől 5 km-re, Debrecen-Pallagtól 9 km-re. Településszerkezete sakktáblaszerű.

Története

1899. február 21-én alapították meg Bocskaikertet, mint hegyközséget. Ekkor szőlőt és gyümölcsöt termesztettek a területen. Első tulajdonosai Poroszlay László debreceni bankigazgató, kormányfőtanácsos és néhány ismerőse voltak. Ezután sorra gyarapodott a tulajdonosok száma. Elsősorban Debrecen tehetősebb polgárai vették igénybe pihenés, nyaralás céljából.

Elsőként a debreceni felsőosztály építtetett villákat és lakóházakat Bocskaikertben, és elsősorban azok a rangosabb polgárok költöztek ki ide, akiknek komolyabb érdekeltségük volt az akkor még fejletlen, mezőgazdasági övezetként működő, ma Hajdúhadházként ismert település területén. A várostól messze eső Bocskaikert erdőségével, jó levegőjével vonzotta az embereket, így hamarosan az építési telkek, később lakóházak és üdülők kezdték benépesíteni ezt a területet. 1988-ban vezették be a településen a vezetékes vízellátást, korábban ásott kutak biztosították a vizet.

1992. november 8-án Bocskaikert lakosai népszavazáson döntött arról, hogy saját települést szeretnének alakítani saját önkormányzattal. Ekkor a nyilvántartott lakosság 1295 fő volt.

1993. október 15-én nyilvánította önálló községgé Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke. 2001 óta van nyilvántartva a magyar helységnevek között. Addig elsősorban nagyobb szőlőbirtokok voltak a település körül, miközben a falu központjában megindult egy kellemes, dinamikusan fejlődő polgári közösség kibontakozása. Jelenleg inkább alvóváros, szinte minden telken lakóház van, sokan költöztek ki Debrecenből, de munkájuk miatt reggelente visszajárnak.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1994–1998	Dr. Gyarmathy Kálmán	független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Szőllős Sándor	Fidesz
2010–2014		Fidesz
2014–2018		Fidesz-KDNP
2019-től		Fidesz-KDNP

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 26,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 5%, felekezeten kívüli 25,5% (32,8% nem válaszolt).

Látnivalók

• Poroszlay-kúria, amely ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. Az épületet Poroszlai Albert hajdúhadházi lakos a 20. század elején építette saját tervei alapján. A négyszobás villa az 1980-90-es években általános iskolaként szolgált.

Nevezetességek

Kis település, de saját általános iskolája, óvodája, ökumenikus temploma, postája (amely 1954-ben létesült), takarékszövetkezete, orvosi és fogorvosi rendelője, gyógyszertára, vasútállomása van.

Híres írók, művészek is alkottak itt. Németh László író 1942 és 1946 között élt itt. A róla elnevezett utca és az egykori háza őrzi emlékét a településen. Gulyás Pál debreceni költő is itt élt és alkotott. Az ő emlékét szintén utca és a házon elhelyezett emléktábla őrzi. Dienes János festőművész is csendességet talált alkotásaihoz. Ma is látható a művész egykori háza az erdő szélén, a róla elnevezett utcában. Móricz Zsigmond is gyakran megfordult a településen. Bocskaikert nevezetessége továbbá az óvoda egykori épülete, amelyet mára már a nagy létszám miatt bővítettek. Az eredeti épület megépítését 1767-re vezetik vissza. Dugó csárda néven működött az 1920-as évek elejéig, ezután iskolává alakították. Egy szájhagyomány szerint az épület alatti pincéből alagút vezetett át a néhány kilométerre lévő Bodára. Állítólag Boda Katalin is itt haladt át násznépével az esküvője napján. Alagutat vagy annak meglétére utaló jelet a mai napig nem találtak.

A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Gazdaság

A településen élők egy kis része a jó termőföld miatt saját magának termel. Az utcákon járva, néhol kisebb-nagyobb fóliasátrakat is láthatunk.

További információk

• Bocskaikert község önkormányzatának honlapja
• Lőrincz János: Bocskaikert születése