Főmenü megnyitása

Bolgárcserged, 1911-ig Kiscserged (románul Cergău Mic, népiesen Cergău Șcheiesc, németül Kleinschergied, szászul Schergit) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Cserged községhez tartozik.

Bolgárcserged (Cergău Mic)
A falu kocsmája a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
A falu kocsmája a 20. század elején (Adler Lipót felvétele)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségCserged
Rang falu
Irányítószám 517217
SIRUTA-kód 3823
Népesség
Népesség300 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság– (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bolgárcserged (Románia)
Bolgárcserged
Bolgárcserged
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 04′ 59″, k. h. 23° 26′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 59″, k. h. 23° 26′ 26″
Kiscserged környéke 1769-1773 között

FekvéseSzerkesztés

Balázsfalvától D–DK-i irányban, kb. 12 km-re található.

TörténeteSzerkesztés

Nevének eredeteSzerkesztés

Magyar és román nevét is a közelében futó patakról kapta (1302-ben Chergeud). 1303-ban már Bolgarchergewd alakban fordul elő, 1625-től Kiscserged. A 20. század eleji helységnévrendezés során a másik, Kis-Küküllő vármegyei Kiscsergedtől való megkülönböztetésül változtatták meg nevét a középkori formára.

BolgárokSzerkesztés

A falut katolikus bolgárok alapították a 13. század végén, akik talán Vidin környékéről menekültek 1290 után. A falu a 15. század elejéig Diód várbirtokához tartozott. A reformáció idején lakói evangélikus (lutheránus) hitre tértek. A 1519. században – egyedülálló módon – evangélikus anyaegyház bolgár nyelvű liturgiával. A bolgárok viseletükben és betelepülésük után kialakult családnévrendszerükben nem különültek el a környező románoktól. Fennmaradt Andreas Mathesius nevű lelkészük emlékirata 1647-ben, amelyben a közösséggel támadt viszályát magyarázva leírja a kiscsergediek által gyakorolt, általa babonaként elutasított népszokásokat.[3] Keleti rítusúak csak a 19. század elejétől, kezdetben Nagycsergedről költöztek a faluba. Az 1848-at megelőző évtizedekben a közösség nyelvcserén ment át és román nyelvűvé vált.[4]

20. századSzerkesztés

A századelőn a Ljubomir Miletics bolgár folklorista által meglátogatott evangélikus istentiszteleten a lelkész németül és románul, a hívek románul imádkoztak, az énekeket pedig a hagyományos bolgár szöveggel énekelték.[5] Az 1920-as években már gyakoriakká váltak az evangélikusok és görögkatolikusok közötti vegyes házasságok és szaporodtak az áttérések a görögkatolikus hitre. 1945-ben az evangélikus egyházközség megszűnt és a templommal együtt beleolvadt a görögkatolikus egyházba. 1948-ban a parókiát az ortodox egyház sajátította ki.

LakosságaSzerkesztés

1900-ban 690 lakosából anyanyelv szerint 649 román, 33 német és 13 magyar, felekezet szerint 432 evangélikus és 252 görögkatolikus. A lakosság 25%-a tudott írni–olvasni és 3%-a beszélt magyarul. (Ekkor Alsófehér vármegyéhez tartozott.)
2002-ben 370 román lakosa volt, 309 ortodox és 61 baptista vallású.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  3. Ovidiu Bîrlea: Istoria folcloristicii românești. București, 1974
  4. A valószínű datáláshoz Ion Mușlea: Șcheii de la Cergău și folklorul lor. Cluj, 1928. 5–6. o.
  5. Idézi Mușlea, uo., 11. o.