Boráros téri HÉV-baleset

A Boráros téri HÉV-baleset 1978. április 13-án csütörtökön 17 óra 10 perckor, a legnagyobb délutáni forgalomban történt a budapesti Boráros téren lévő HÉV-végállomáson. A Csepel felől érkező, négy motorkocsiból és két pótkocsiból álló HÉV-szerelvény fékezhetetlenség következtében nem tudott megállni, 30–40 km/h sebességgel átszakította a vágánybakot, majd belerohant az állomásépületbe és a várócsarnokba, ahol az esős idő miatt nagyon sokan tartózkodtak. Az első kocsi teljes hosszában végigszántott a várócsarnokon, romba döntve az épület felét. Tizennyolcan meghaltak (tizenhatan a helyszínen, ketten a kórházban), öten életveszélyes, heten súlyos, tizenegyen könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár meghaladta a 2,5 millió forintot.

Boráros téri HÉV-baleset
Részletek
Dátum 1978. április 13.
Ország Magyarország
Helyszín Budapest, Boráros tér
Vasútvonal Csepeli gyorsvasút
Adatok
Vonatok 1
Áldozatok 18
Sérültek 23

A helyszínre a tűzoltóság nagy erőkkel kivonuló egységei érkeztek meg elsőként. A sérültek ellátását már ők megkezdték. Nem sokkal utánuk hatalmas szirénázással befutottak az Országos Mentőszolgálat eset- és rohamkocsijai. Az öt legsúlyosabb sérültet a Honvéd Kórház baleseti sebészetére szállították. Közülük négy személy a traumatológia intenzív osztályára került, egy sérültet pedig azonnal az idegsebészeti műtőbe vittek; a két legsúlyosabb, válságos állapotú sérült életét végül nem tudták megmenteni. A nem életveszélyes sérülteket az újpesti, a Péterfy Sándor utcai és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház vette fel. Tizenkilenc személyt a baleset helyszínén ambuláns ellátásban részesítettek.

Az állomásépület annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. A szerencsétlenség súlyosságához az is hozzájárult, hogy az állomásépület a vágány meghosszabbított vonalában helyezkedett el. Az újjáépített állomásépület a hasonló eset elkerülésére a vágányok mellett létesült.

A szerencsétlenség után a BRFK őrizetbe vette Ladó Sándor László 21 éves és Vanyorek Károly 36 éves HÉV-motorvezetőt, valamint Samu János 30 éves villanyszerelőt.

Az igazságügyi, műszaki és forgalmi szakértők bevonásával lefolytatott hatósági vizsgálat a motorvezetők és a HÉV-szervizszolgálat felelősségét állapította meg. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében (1978. november) a vasúti közlekedés biztonsága elleni, halált és különösen nagy kárt okozó gondatlanul elkövetett bűntettben Ladót elsőrendű vádlottként főbüntetésül 3 év 8 hónapi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a villamos motorvonatok vezetésétől 4 évi eltiltásra; Vanyoreket másodrendű vádlottként főbüntetésül 2 év 8 hónapi, ugyancsak fogházban letöltendő szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a villamos motorvonatok vezetésétől 3 évi eltiltásra ítélte. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság ítéletében (1979. március) Vanyorek fogházbüntetésének tartamát 3 év 4 hónapra emelte, s mindkét vádlottat véglegesen eltiltotta a vasúti járművek vezetésétől. A Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának határozata megállapította: a balesetet a vádlottak mulasztása és – részben erre visszavezethető – műszaki okok idézték elő.[1][2][3][4][5][6][7]

A baleset halálos áldozataiSzerkesztés

[8]

  • Bercsényi László (35), budapesti lakos
  • Bosnyákné Dobos Irén dr. (24), budapesti lakos – a kórházban hunyt el
  • Csizmadia László (25), budapesti lakos
  • Földesi Jánosné (24), halásztelki lakos
  • Gajdos Sebestyén (18), budapesti lakos
  • Gál Ferenc dr. (48), budapesti lakos – a kórházban hunyt el
  • Gyöngyösi Zsófia (20), budapesti lakos
  • Hegedűs Imréné (59), budapesti lakos
  • Horváth Andrásné (52), budapesti lakos
  • Jelen Aranka (18), budapesti lakos
  • Kelemen Károly (52), budapesti lakos
  • Kiss Zoltánné (52), budapesti lakos
  • Kuczbel Ferenc (19), budapesti lakos
  • Láng Szilárd (64), budapesti lakos
  • Morvai Pál (27), budapesti lakos
  • Németh Zoltánné (54), ráckevei lakos
  • Papp Valéria (18), budapesti lakos
  • Szücs Jánosné (65), budapesti lakos

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dunántúli Napló, 1978. április 14. (XXXV/102.), 4. o.
  2. Dunántúli Napló, 1978. április 15. (XXXV/103.), 2. és 4. o.
  3. Dunántúli Napló, 1978. május 13. (XXXV/130.), 4. o.
  4. Dunántúli Napló, 1978. november 25. (XXXV/325.), 4. o.
  5. Dunántúli Napló, 1979. március 21. (XXXVI/79.), 4. o.
  6. Népszabadság, 1979. március 21. (XXXVII/67.), 13. o.
  7. Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), 1980. február 29., 240. o.
  8. Népszava, 1978. április 15. (CVI/88.), 5. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés