Boraja (Šibenik)

falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében

Boraja (olaszul: Borraia) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.

Boraja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségŠibenik
Jogállásfalu
Irányítószám22206
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség221 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
Terület13,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 37′ 51″, k. h. 16° 04′ 46″Koordináták: é. sz. 43° 37′ 51″, k. h. 16° 04′ 46″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Šibeniktől légvonalban 19, közúton 21 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a keleti megyehatár közelében fekszik. Rajta halad át a Šibeniket Trogirral összekötő 56-os számú főút.

Története szerkesztés

Területe már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítja a határában a Gradina, Gradina Police és Gradina Grečica nevű helyeken található régészeti lelőhely, ahol ókori erődített települések maradványai kerültek elő. A környék falvaival együtt a 16. század közepén foglalta el a török és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török kiűzése után velencei uralom következett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 655, 1910-ben 477 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Plébániáját 1934-ben alapították, plébániatemplomát 1937-ben építették. Korábban évszázadokig a ljubitovicai plébániához tartozott. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 249 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
655 633 309 361 373 477 325 457 466 574 548 549 403 293 247 249

Nevezetességei szerkesztés

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1937-ben épült. Felszentelését 2015. június 27-én végezte Ante Ivas šibeniki püspök.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés