Borsa Antal

magyar belsőépítész, iparművész, restaurátor, festőművész, szobrász, építész

Borsa Antal, 1941-ig Schutzbach Antal[2] (Győr, 1902. december 27. – Győr, 1974. április 1.) magyar belsőépítész, iparművész, restaurátor, festőművész, szobrász, építész.

Borsa Antal
Született Schutzbach Antal Mihály
1902. december 27.[1]
Győr
Elhunyt 1974. április 1. (71 évesen)
Győr
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

ÉletútjaSzerkesztés

Schutzbach Antal Mihály néven látta meg a napvilágot Győrben 1902. december 27-én, Schutzbach Mihály és Téglás Rozália gyermekeként.[3] Érettségi vizsgáit 1920-ban a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában tette le. Ezt követően előbb asztalostanoncnak állt, majd két év elteltével beiratkozott az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába. A végbizonyítványig végül nem jutott el, 1925-ben belsőépítészi képesítéssel hagyta félbe tanulmányait.[4]

Pályafutását a győri I. Iparostanonc Iskola tanáraként kezdte meg, ezzel párhuzamosan elsajátította a kályhacsempe-készítés fogásait. Háromévnyi oktatómunkát követően Pandur Józseffel közösen iparművészeti (díszítőfestő és berendező) vállalkozást alapított, majd 1930-ban iparengedélyt kért és önállósodott. Ezt követően többnyire restaurálási feladatokat vállalt el, több ízben nyert a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat pályázatain. A második világháború után, 1950-től 1962-es nyugdíjazásáig a Győri Tervező Vállalat belsőépítészeként dolgozott, de műemlékvédelmi szaktanácsadóként ezt követően is aktívan részt vett korábbi munkahelye tevékenységében.[5]

Felesége Szekeres Mária volt, házasságukból négy gyermek született: Ilona, Éva, Mária, Antal.[3] Hetvenegy éves korában hunyt el, búcsúztatására 1974. április 7-én került sor a győr-újvárosi temetőben.[6]

MunkásságaSzerkesztés

Borsa a nagyközönség előtt főként belsőépítészként, festő- és iparművészként volt ismert. Ő tervezte a győri vagongyár nagy sikerű vasúti mérőkocsijának (1958) berendezését,[7] nevéhez fűződött a győri Rába filmszínház (1960),[8] a győr-nádorvárosi könyvtár (1960),[9] a győri tanácsházán kialakított házasságkötő terem (1962),[10] a nádorvárosi Szabolcska utcai általános iskola (1962)[11] és a nagykanizsai járási pártszékház (1963)[12] belsőépítészeti terveinek elkészítése. Az iparművészet területén szőnyegek, könyvborítók, ex librisek, reklámgrafikák tervezésével vívott ki hírnevet.[3] Győri tárlatokon rendszeresen jelentkező festőművészként elsősorban szülőhelye történelmi városrészeit és épületeit örökítette meg,[3] de szocialista realista hangulatú és tematikájú képeket is festett. 1953-ban Steiner Antallal közösen készített, A győri ipari tanuló intézet építkezése című, a kor esztétikai igényeihez igazodó pannója került a városi tanács közgyűlési termének falára. Később egy másik, az 1954-es szigetközi árvízről készült festménye is helyet kapott a teremben.[13] Köztéri munkái közül említésre méltó az abdai Rákóczi-emlékmű (1943)[14] és a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnokának homlokzatát díszítő dombormű (1953).[15]

 
A Borsa tervei alapján felépült győrújfalui római katolikus templom (1937)

Alkotóenergiáit azonban elsősorban egyházi és műemléki belsőépítészeti, restaurálási téren bontakoztatta ki, aminek kedvező körülményeket teremtett az 1920-as években meginduló modern egyházművészeti mozgalom.[16] Nevezetes korai munkája volt az Árkay Aladár tervezte győr-gyárvárosi templom főoltárának Jézus Szíve-szobra (1933).[17] Az 1930-as évektől több templomépítési pályázaton indult terveivel, és végül elképzeléseinek megfelelően, korszerűen leegyszerűsített formákkal épültek fel a győrújfalui (1937), a nagybácsai (1938), majd jóval később a ménfői (1949) és a sághalomaljai (1957) templomok.[18]

Ő irányította vagy végezte el a celldömölki Nagyboldogasszony-templom (1941),[19] a bágyogi templom (1941–1942),[20] a győri Xántus János Múzeum dísztermének,[21] a győri székesegyház (1949–1953),[22] a kecskédi (1957)[23] és a vámosszabadi templom (1958),[24] a magyaróvári plébániatemplom (1959),[25] a győri Magyar Ispita-templom (1961)[26] belső helyreállítási vagy díszítőfestészeti munkálatait, valamint a fertődi Esterházy-kastély dísztermében található mennyezetfreskó felújítását (1961–1962).[27] Ez utóbbi helyreállítás során munkatársával, Filippovits Ferenccel új eljárást dolgoztak ki a már menthetetlennek hitt, az elkorhadt födémgerendák vakolatára festett freskó megmentésére.[28] Vakolatátragasztásos eljárásukat 1972-ben a budapesti Károlyi-palota födémcseréjekor is sikerrel, a mennyezetstukkók és -díszítések sérülése nélkül alkalmaztak a fővárosi restaurátorok, és később is több helyen mentették meg e módon a mennyezetfreskókat.[29]

 
A fertődi Esterházy-kastély dísztermének megmentett mennyezetfreskója

Keze munkáját dicséri a győri karmelita templom tölgyfa főoltára (1944), az oltárképnek és a tabernákulumnak a restaurálása (1957),[30] a környei templom áldoztatórácsa (1960),[31] a győrzámolyi (1949)[32], a dunaszegi (1954),[33] a gyirmóti (1955),[34] a győrújfalui (1957) templomok freskói.[35] Mindemellett dolgozott a tápi, nagysitkei, szanyi, rábacsanaki, bánhidai, árpási és ciráki stb. templomok restaurálásán is, élete során hatvanegy templomban végzett restaurátori vagy festészeti munkát.[36]

Munkássága elismeréseként már 1943. október 27-én átvehette a Nemzetvédelmi Keresztet,[37] 1972. május 19-én pedig a Társadalmi Munkával Győrért kitüntetés arany fokozatában részesült.[38]

Első önálló tárlatát 1965-ben rendezték meg a Győri Műcsarnokban, amelyen húsz olajfestményét, tizenkilenc akvarelljét és három tollrajzát mutatták be a nagyközönségnek, de restaurátori tevékenységébe is betekintést nyújtottak.[39] Festményeinek gyűjteménye halála után a győri Xántus János Múzeum állományába került. 1994-ben a Győr Városi Könyvtárban emlékülést és tárlatot rendeztek tiszteletére, születésének centenáriumán, 2002-ben pedig a Xántus János Múzeum Rómer-termében volt emlékkiállítása.[40] Szülőháza – és egyúttal haláláig lakhelye –, a győr-újvárosi Kossuth utca 88. szám alatti épület falán márványtábla emlékeztet a győri művészre.[41]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven)
  2. Borsa Károly: Az elfelejtett művész. Kisalföld, XLIII. évf. 295. sz. (1988. dec. 12.) 4. o.
  3. a b c d GYÉL 2003
  4. Hamar 1968 ; GYÉL 2003
  5. Hamar 1968 ; Imre 1994 ; GYÉL 2003
  6. Gyászhír. Kisalföld, XIX. évf. 79. sz. (1974. ápr. 4.) 11. o.
  7. A külföldi bemutató előtt elindult utolsó próbaútjára a Wilhelm Pieck gyár mérőkocsija. Kisalföld, III. évf. 90. sz. (1958. ápr. 17.) 1. o.
  8. Zempléni Antal: Az új győri szélesvásznú filmszínház. Magyar Építőművészet, XI. évf. 1. sz. (1962) 35–37. o.
  9. Kerületi könyvtár épül Győr-Nádorvárosban. Kisalföld, V. évf. 149. sz. (1960. jún. 25.) 3. o.
  10. Az első pár a győri új házasságkötő-teremben. Kisalföld, VII. évf. 262. sz. (1962. nov. 9.) 6. o.
  11. Nádorvárosi 16 tantermes iskola. Magyar Építőipar, XII. évf. 1. sz. (1963) 21. o.
  12. Városi és járási pártszékház, Nagykanizsa. Magyar Építőipar, XIII. évf. 1. sz. (1964) 34–35. o.
  13. Képzőművészeti élet vidéken. Szabad Művészet, VII. évf. 3. sz. (1953. máj.) 127–128. o.; Megújul a győri városi tanácsháza nagyterme. Kisalföld, XX. évf. 19. sz. (1975. jan.) 23. o.
  14. Gerencsér Miklós: Abdai dátumok. Népszabadság, XLI. évf. 12. sz. (1983. jan. 15.) 4. o.
  15.  Napló. Magyar Nemzet, X. évf. 11. sz. (1954. jan. 14.) 5. o.; Hamar 1968
  16. Zsirai Szabó 1982
  17. Somogyi Antal: Modern egyházművészet Győrött. Szépművészet, IV. évf. 8. sz. (1943) 152–155. o.
  18. Zsirai Szabó 1982 ; GYÉL 2003
  19. Restaurálják a celldömölki apátság templomát. Nemzeti Ujság, XXIII. évf. 173. sz. (1941. júl. 31.) 8. o.
  20. Régi freskóra akadtak a bágyogi templomban. Függetlenség, X. évf. 182. sz. (1942. aug. 12.) 6. o.
  21. Imre 1994
  22.  Ahogyan egy barokk álom ujjászületik. Új Ember, VIII. évf. 30. sz. (1952. júl. 27.) 3. o.; A győri székesegyház restaurálása. Új Ember, IX. évf. 1. sz. (1953. jan. 4.) 2. o.; Hamar 1968
  23. Restaurálták Kecskéd műemléktemplomát. Új Ember, XIII. évf. 24. sz. (1957. nov. 10.) 1. o.
  24. Újjáépítették az árvízkor megrongált vámosszabadi templomot. Új Ember, XVIII. évf. 47. sz. (1958. nov. 23.) 3. o.
  25. Százezer forintos költséggel injekciózzák és mosdatják a mosonmagyaróvári értékes secco-festményt. Kisalföld, IV. évf. 201. sz. (1959. aug. 28.) 5. o.
  26. Czigány Jenő: A győri „Magyar Ispita”-templom tervezője. Műemlékvédelem, XII. évf. 3. sz. (1968) 160–165. o.
  27. Megmentették […]. Esti Hírlap, VI. évf. 171. sz. (1961. júl. 22.) 1. o.
  28. Borsa Antal – Filippovits Ferenc: A fertődi volt Esterházy kastély díszterme freskómentése, födémcseréje. Műemlékvédelem, XII. évf. 4. sz. (1968) 221–226. o.
  29. Győri tervezők sikere: Gyors, olcsó födémcsere a budapesti Károlyi-palotában. Népszabadság, XXX. évf. 212. sz. (1972. szept. 8.) 6. o.
  30. Oltárszentelés és Szent József ünnepe a kármelitáknál. Magyar Jövő, XXVI. évf. 63. sz. (1944. márc. 18.) 7. o.; Visszakerült helyére a győri Karmelita templom főoltárképe. Új Ember, XIII. évf. 30. sz. (1957. dec. 22.) 1. o.
  31. A környei plébániatemplom […]. Új Ember, XVI. évf. 25. sz. (1960. jún. 19.) 4. o.
  32. Látogatás a Szigetköz vízjárta templomaiban. Új Ember, X. évf. 43. sz. (1954. okt. 24.) 3. o.
  33. A dunaszegi plébániatemplom freskóinak megáldása. Új Ember, X. évf. 46. sz. (1954. nov. 14.) 1. o.
  34. Papp Kálmán püspök áldotta meg a gyirmóti freskókat. Új Ember, XI. évf. 47. sz. (1955. nov. 20.) 1. o.
  35. Újjáépült az árvíz idején megrongálódott győrújfalui templom. Új Ember, XIII. évf. 31. sz. (1957. dec. 29.) 2. o.
  36. Imre 1994 ; GYÉL 2003
  37. Hivatalos rész. Budapesti Közlöny, LXXVII. évf. 257. sz. (1943. nov. 14.) 5. o.
  38. A barokk Győr, a műemlékek városa. Kisalföld, XVII. évf. 117. sz. (1972. máj. 20.) 1–2. o.
  39. Borsa Antal kiállítása. Kisalföld, X. évf. 277. sz. (1965. nov. 24.) 2. o.; Rácz E.[rnő]: Festő, iparművész, restaurátor: Borsa Antal győri kiállítása. Kisalföld, X. évf. 291. sz. (1965. dec. 10.) 2. o.
  40. Imre 1994 ; GYÉL 2003
  41. Imre 1992

ForrásokSzerkesztés

  • Bóna 1974: Bóna László: Borsa Antal emlékezete. Új Ember, XXX. évf. 24. sz. (1974. jún. 16.) 2. o.
  • GYÉL 2003: Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. 51. o. ISBN 9632121155
  • Hamar 1968: Hamar Imre: Sorsok, emberek: A szépség szolgálata. Kisalföld, XIII. évf. 104. sz. (1968. máj. 5.) 7. o.
  • Imre 1992: Imre Béla: Fényességet az emberszívbe: Elfelejtett művész nyomában. Kisalföld, XLVII. évf. 220. sz. (1992. szept. 17.) 13. o.
  • Imre 1994: I.[mre] B.[éla]: Borsa Antal kiállítása szülővárosában: Tevékeny művészre emlékeznek tisztelői. Kisalföld, XLIX. évf. 73. sz. (1994. márc. 29.) 11. o.
  • Zsirai Szabó 1982: Zsirai Szabó Zoltán: Az elfelejtett művész. Új Ember, XXXVIII. évf. 5. sz. (1982. jan. 31.) 4. o.