Főmenü megnyitása

Borsos István József (Székesfehérvár, 1904. december 13.[2]Budapest, 1936. január 19.)[3] rajztanár, festő- és szobrászművész.

Borsos István József
Született 1904. december 13.
Székesfehérvár
Elhunyt 1936. január 19. (31 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiBorsos Endre
Foglalkozása rajztanár,
festőművész,
szobrászművész
Sírhely Farkasréti temető[1]

Felmenői, családjaSzerkesztés

A Borsos család nemesi származásának igazolására, 1943-ban édesapja, Borsos Endre közigazgatási bíró által indított eljárás nem járt sikerrel, ugyanis a Belügyminisztérium nem látta igazoltnak, azt a családi emlékezetben megmaradt eredettörténetet, miszerint a kérelmező abból a nemes Borsos családból származik, amely III. Ferdinánd magyar királytól 1646. október 1-én Zala vármegyében kapott címeres nemeslevelet és onnan Csajágra származott. A dokumentumok hiányara tekintettel a család eredete nem állapítható meg kétséget kizáróan, ugyanakkor a nemességvizsgálati eljárásban a család és más tanúk által megfogalmazott vallomások azt látszanak igazolni, hogy az a Csajágon honos nemes Borsos családból származik.[4]

Borsos István József Székesfehérváron született 1904. december 13-án. Dédapja, Borsos István (Kocs, 1798. december 26. – Nagysáp, 1880. december 19.) nagysápi református iskolamester. Nagyapja, Borsos István (Nagysáp, 1840. június 25. – Nagysáp, 1891. március 14.) ászári, utóbb nagysápi református iskolamester. Édesapja Borsos Endre közigazgatási bíró, édesanyja Schrikhuber Laura Vilma (Pápa, 1880. július 21. – ), Schirkhuber József ügyvéd, városi közgyám és Körber Vilma lánya. Szülei Pápán kötöttek házasságot 1900. július 7-én.[5] Házasságukból hét fiúgyermek született.

Testvérei:

Feleségét, Szalmásy Ilona (Budapest, 1915. március 26. – ) Budapesten 1933. szeptember 30-án a Szilágyi Dezső téri református templomban vette el.[15] A házasságot még 1934-ben felbontották.

TanulmányaiSzerkesztés

Tanulmányait 1922-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol 1926-ban rajztanári oklevelet szerzett. Bálvány c. képét még tanulmányai idején, 1925-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola vásárolta meg. Mestere és az intézmény akkor rektora Csók István festőművész volt. Tanulmányait követően is többször járt tanulmányúton Franciaországban, Olaszországban és Svájcban.

Munkássága, közéleti tevékenységeSzerkesztés

Tanulmányai befejezését követően rövid ideig Csók István tanársegédje lett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Főként portré- és aktfestészettel foglalkozott, de emellett figurális kompozíciókat is festett, művészete teljesen egyéni, képein a meleg, világos színek dominálnak. Fiatal művészként gondosan kiegyensúlyozott és megmunkált aktkompozíciói, csendéletei, tájképei és arcképei révén szerzett hírnevet magának, amelyekkel 1927-től sűrűn szerepelt a Nemzeti Szalon kiállításain. Első önálló kiállítása 1928. április 21-én nyílt meg a nagyközönség előtt, amelyen száz ceruza, pasztell rajzzal és vízfestményekkel mutatkozott be. Festészetén ekkor Rippl-Rónai József hatása volt érezhető.[16] 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság kiállításán Sárga csendélet c. művét a főváros vásárolta meg. A Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon 1929-ben ismét vásárolt alkotásai közül a főváros egy festményt, ekkor úgy jellemezték, mint az egyik legtehetségesebb fiatal művészt.[17] 1930-ban Négely Rudolffal közösen állított ki a Független Művészek Társasága kiállításán, ahol mint "a legszebb fejlődést ígérő" fiatal művészt mutatták be.[18] Festményeivel 1933-ban részt vett a Szinyei Merse Pál Társaság zsűrizésén a Nemzeti Szalonban.[19] A Budai Szépművészeti Társulat kiállítótermében 1934-ben gyűjteményes kiállítással mutatkozott be.[20] A festészet mellett a szobrászat terén is alkotott és mint szobrász is jelentős sikereket aratott műveivel. Alkotásai hazai műgyűjtők birtokában vannak.

Tagja volt többek között a Gyóni Géza Társaságnak és a Független Művészek Társaságának.

HalálaSzerkesztés

Borsos István József 1936. január 19-én, alig 31 évesen tuberkulózisban hunyt el Budapesten. Halálával egy fiatal, tehetséges festőművész pályája tört ketté. Sírja a Farkasréti temetőben található, sírfelirata: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz énbennem, ha meghal is él.” (János evangéliuma 11,25).[21]

Sírjában vele együtt nyugszik bátyja, Borsos László Iván Ybl Miklós-díjas építészmérnök, építészettörténész, műemlék-restaurátor.

EmlékezeteSzerkesztés

Halálát követően egy évvel, 1937. januárjában Budapesten emlékkiállítást rendeztek műveiből.

SzármazásaSzerkesztés

Borsos István József családfája
Borsos István
(Székesfehérvár, 1904. december 13. –
Budapest, 1936. január 19.)

rajztanár, festő- és szobrászművész

Apja:
Borsos Endre
(Nagysáp, 1876. június 06.[22]
1948 után)

közigazgatási bíró, a Közigazgatási Bíróság elnöke, lakásügyi kormánybiztos, a budai református egyházközség főgondnoka

Apai nagyapja:
Borsos István
(Nagysáp, 1840. június 25.[23]Nagysáp, 1891. március 14.)[24]

ászári, utóbb nagysápi református iskolamester

Apai nagyapai dédapja:
Borsos István
(Kocs, 1798. december 26.[25]Nagysáp, 1880. december 19.)[26]

nagysápi református iskolamester

Apai nagyapai dédanyja:
nemes Bori Judit
(Páty, 1807. június 21.[27] – ?)
Apai nagyanyja:
nemes kocsi Sebestyén Zsuzsanna
(Kocs, 1840. július 26.[28]Nagysáp, 1922. február 07.)
Apai nagyanyai dédapja:
nemes kocsi Sebestyén József

Apai nagyanyai dédanyja:
Tóth Julianna

Anyja:
Schrikhuber Laura Vilma
(Pápa, 1880. július 21. – )
Anyai nagyapja:
Schirkhuber József
( – Pápa, 1893. április 22.)

ügyvéd, városi közgyám

Anyai nagyapai dédapja:
Anyai nagyapai dédanyja:
Anyai nagyanyja:
Körber Vilma
( – Székesfehérvár, 1913. február 9.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Körber Frigyes
Anyai nagyanyai dédanyja:
Virág Mária

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2019. szeptember 9.
  2. Borsos István József születése, Székesfehérvár polgári születési anyakönyve, 1041/1904. folyószám.
  3. Borsos István József halála, Budapest I. kerület polgári halotti anyakönyve, 118/1936. folyószám.
  4. MNL OL Y 1 – 1943 – 799. jelzet
  5. Borsos Endre és Schrikhuber Laura Vilma házassága, Pápa polgári házassági anyakönyv, 88/1900. folyószám.
  6. Borsos Endre Károly születése, Pápa polgári születési anyakönyve, 398/1901. folyószám.
  7. Borsos Endre Károly halála, Budapest VIII. kerület polgári halotti anyakönyve, 1020/1957. folyószám.
  8. Borsos László Iván születése, Székesfehérvár polgári születési anyakönyve, 284/1903. folyószám.
  9. Borsos László Iván gyászjelentése
  10. Borsos József Tamás születése, Székesfehérvár polgári születési anyakönyve, 1032/1909. folyószám.
  11. Borsos Károly Ferenc születése, Székesfehérvár polgári születési anyakönyve, 147/1912. folyószám.
  12. dr. Borsos Géza Vilmos gyászjelentése
  13. Borsos Géza Vilmos és Imre Mária házassága, Kecskemét polgári házassági anyakönyve, 212/1945. folyószám.
  14. dr. Borsos Ferenc Zoltán gyászjelentése
  15. Borsos István József és Szalmásy Ilona házassága, Budapest II. kerület polgári házassági anyakönyve, 370/1933. folyószám.
  16. Magyarság, 1928. 92. szám
  17. Új Barázda, 1929. 136. szám
  18. Magyar Művészet, 1930. 6. évf.
  19. Magyarság, 1933. 64. szám
  20. Újság, 1934. 89. szám
  21. Borsos István József sírja a Farkasréti temetőben
  22. Borsos Endre születése, Nagysáp ref. egyházközség anyakönyve, 20/1876. folyószám.
  23. Borsos István születése, Nagysáp ref. egyházközség anyakönyve, 1840. év.
  24. Borsos István halála, Nagysáp ref. egyházközség anyakönyve, 11/1891. folyószám.
  25. Borsos István születése, Kocs ref. egyházközség anyakönyve, 1798. év.
  26. Borsos István halála, Nagysáp ref. egyházközség anyakönyve, 34/1880. folyószám.
  27. Bori Judit születése, Páty ref. egyházközség anyakönyve, 1807. év.
  28. nemes kocsi Sebestyén Zsuzsanna születése, Kocs ref. egyházközség anyakönyve, 1840. év.

ForrásokSzerkesztés

  • Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona. Budapest, 1930. – Borsos István József
  • Oltványi-Ártinger Imre (szerk.): Magyar Művészet 12. évfolyam 1936. – In Memoriam Borsos István József