Főmenü megnyitása
bróm-pentafluorid
Bromine-pentafluoride-gas-2D-dimensions.png
A bróm-pentafluorid szerkezete és dimenziói gázfázisban
Bromine-pentafluoride-3D-balls.png
A bróm-pentafluorid pálcikamodellje
Bromine-pentafluoride-3D-vdW.png
A bróm-pentafluorid kalottamodellje
IUPAC-név bróm-pentafluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7789-30-2
PubChem 24606
ChemSpider 23008
RTECS szám EF9350000
SMILES
FBr(F)(F)(F)F
InChI
1/BrF5/c2-1(3,4,5)6
StdInChIKey XHVUVQAANZKEKF-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet BrF5
Moláris tömeg 174,894 g·mol−1
Megjelenés halványsárga folyadék
Sűrűség 2,466 g/cm³
Olvadáspont −61,30 °C
Forráspont 40,25 °C
Oldhatóság (vízben) reagál
Kristályszerkezet
Molekulaforma négyzetes piramisos
Veszélyek
MSDS External MSDS
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
4
3
 
R/S mondatok R8 R23/24/25 R34
S45 S36/37/39
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation bróm-monoklorid
Azonos anion klór-pentafluorid
jód-pentafluorid
Rokon interhalogének bróm-monofluorid
bróm-trifluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bróm-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete BrF5. Erős fluorozószer, olvadáspontja −61,3°C, forráspontja 40,25°C. Az oxigén izotóp-összetételének elemzésben használják: a szilárd szilikátok bróm-pentafluorid jelenlétében végzett lézeres ablációja során O2 gáz szabadul fel, melyet utána analizálnak.[1] Az uránfeldolgozásban fluorozószerként alkalmazzák, valamint vizsgálják, hogy lehet-e használni rakétákban folyékony oxidálószerként.

ElőállításSzerkesztés

Bróm-pentafluoridot először 1931-ben állították elő bróm és fluor közvetlen reakciójával.[2] Ez a reakció nagy mennyiségű termék gyártására alkalmas, 150 °C feletti hőmérsékleten, fluorfeleslegben hajtják végre:

Br2 + 5 F2 → 2 BrF5

Kis mennyiség előállításához kálium-bromidot és fluort reagáltatnak egymással:[2]

KBr + 3 F2 → KF + BrF5

Az ezzel az eljárással gyártott bróm-pentafluorid szinte teljesen mentes a bróm-trifluoridtól és egyéb szennyeződésektől.[2]

ReakciókSzerkesztés

Vízzel robbanásszerűen reagál, de acetonitrillel hígítva egyszerű hidrolízistermékek, brómsav és hidrogén-fluorid keletkezik:[3]

BrF5 + 3 H2O → HBrO3 + 5 HF

Rendkívül erős fluorozószer, a legtöbb uránvegyületet már szobahőmérsékleten urán-hexafluoriddá alakítja.

VeszélyekSzerkesztés

A bróm-pentafluorid súlyosan maró hatású, gőzei irritálják a szemet, a bőrt és a nyálkahártyát. 100 ppm bróm-pentafluoridnak történő pár perces kitettség halálos a legtöbb kísérleti állat számára. Az anyaggal történő krónikus érintkezés nefrózist és hepatózist okozhat.[4]

Szerves anyagokkal vagy por alakú fémekkel érintkezve azokat spontán meggyújthatja, de akár robbanás is bekövetkezhet.[4]

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromine pentafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásSzerkesztés

  1. (1963) „The use of bromine pentafluoride in the extraction of oxygen from oxides and silicates for isotopic analysis”. Geochimica et Cosmochimica Acta 27 (1), 43–48. o. DOI:10.1016/0016-7037(63)90071-1.  
  2. a b c (1968) „Synthesis routes to chlorine and bromine pentafluorides”. Inorganic Chemistry 7 (12), 2648–2649. o. DOI:10.1021/ic50070a039.  
  3. Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1136. o. (1999). ISBN 963-18-9144-5 
  4. a b A comprehensive guide to the hazardous properties of chemical substances, 3rd, Wiley-Interscience, 480. o. (2007). ISBN 0-471-71458-5