Brčko (szerbül Брчко / Brčko) Észak-Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb városa, a Brčkói körzet székhelye. A város a Száva-melléken, a Száva folyó jobb partján fekszik. Északról a Száva folyó és Horvátország, keletről a Semberija, délről Majevice hegyei, nyugatról pedig a Száva-mellék határolja. Fontos tranzitközpont, Brčko városa köti össze a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati tartományait, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció északi, Száva-melléki részeit az entitás többi részével.

Brčko (Брчко)
Brčko noću.jpg
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
Entitás
Körzet Brčkói Körzet
Polgármester Dragan Pajić
Irányítószám 76100
Körzethívószám (+387) 049
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség39 893 fő (2013) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
Terület402 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Brčko (Bosznia-Hercegovina)
Brčko
Brčko
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 42″, k. h. 18° 48′ 33″
Brčko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az i. e. 1. században a Száva-melléket a rómaiak lakták, majd a Nyugat-római birodalom felbomlása után a terület egy rövid időre a osztrogótok, majd az avarok ellenőrzése alá került.

Brčkot mint települést először 1526-ban említik, majd 1548-ban a krónikák a Tuzlát és Brčkot összekötő makadámútról számolnak be.

A 17. század elején Břcko kolóniája már kb. 200 házat, két termálfürdőt és egy erődítményt foglal magában, valamint megkezdődik egy intenzív polgáriasodás, főleg a Tuzlából áthaladó sószállításnak köszönhetően.

Brčko jelentős tranzitközponttá növi ki magát a és egyéb termékek Szlavóniába, Szerémbe és további osztrák és magyar területek felé való szállítása miatt. Földrajzi fekvésének köszönhetően a város a boszniai Száva-mellék központjává válik, és Bosznia és a szomszédos országok kereskedelmi összekötöjének funkcióját látja el.

1718-ban az Észak-Száva-mellékbe bevonuló osztrák-magyar seregek a város jelentős részét romba döntik.

1830-tól, a Dunai Hajózási Társaság alapításától (amely Brčkoban saját központtal rendelkezett a Száva partján), Brčko újra kereskedelmi központ lesz. Ezen időszakban Brčkoból 25-30 000 tonna aszalt szilvát szállítanak Ausztriába, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba.

A város akkori fontosságát megerősíti a tény, hogy az osztrák vezetés a konzulátusi kirendeltségét Tuzlából Brčkoba helyezte át. Akkortájt Brčko járás területe mintegy 920 km² tesz ki. 1862 után szabad hajójáratok indulnak Brčko és Belgrád, valamint Brčko és Oršava között.

1869-ben kapcsolják be az első távírót, 1870. április 2-án pedig kinyitja kapuit az első posta is. Fontos megemlíteni, hogy 1883-ban megkezdi működését a Száva-mellékben első, szabad, kereskedelmi középiskola.

A 19. század közepétől számos általános iskolai is fogadja a tanulókat (katolikus, ortodox, muszlim és zsidó). Városszerte megjelennek a különböző felekezetekhez tartozó emlékművek.

 
Híd a Száván

A 19. század végén a következő intézmények létesültek:

  • 1886. városi kórház
  • 1891. Grand Posavina Hotel
  • 1892. városháza
  • 1894. a 775 méter hosszú vasúti híd a Száván
  • 1894. Brčko – Vinkovci vasútvonal

1900-ban az elektromos áramot is bevezetik a városba.

A 20. század elején Brčkoban 5 hotel működik: Grand Posavina, Central, Orijent, K Caru Austrijskom, Marije Kohove, ahogy 6 bank is. Ekkoriban már Brčkonak van néhány szilvafeldolgozó üzeme, szeszfőzdéje, két fűrésztelepe, két téglaégetője, stb. ...

Brčko fennállása óta magán viseli a több etnikum, vallás és kultúra együttéléséből fakadó jegyeket, melyek alapjai a mai Brčkói Körzet sajátos mivoltának.

Az utolsó népszámlálás 1991-ben történt, mely adatok az 1991 és 1995 között történt szerb és horvát agresszió (legnagyobb részben az etnikai tisztogatások) miatt már nem aktuálisak.

LakosságSzerkesztés

Břcko város lakossága
Népszámlálás 1991. 1981. 1971.
Muszlimok 38.617 (44,06%) 32.434 (39,18%) 30.181 (40,36%)
Horvátok 22.252 (25,39%) 23.975 (28,96%) 24.925 (33,33%)
Szerbek 18.128 (20,68%) 16.707 (20,18%) 17.709 (23,68%)
Jugoszlávok 5.731 (6,54%) 7.794 (9,41%) 1.086 (1,45%)
Egyéb 2.899 (3,30%) 1.858 (2,24%) 870 (1,16%)
Összesen 87.627 82.768 74.771

Ismert személyekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Брчко_(град) című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Brčko témájú médiaállományokat.