Brăila
Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 154 686 fő (2021. dec. 1.)[1].
| Brăila | |||
 | |||
| A Maria Filotti Színház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brăila | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Községközpont | Brăila | ||
| Polgármester | Constantin Sever Cibu | ||
| Irányítószám | 810001–810542 | ||
| SIRUTA-kód | 42682 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 154 686 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 36 (0%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 8 839,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 40 m | ||
| Terület | 17,5 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″45.269167°N 27.957500°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″45.269167°N 27.957500°E | |||
 | |||
| Brăila weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
_-_Braila.JPG)
Története
szerkesztésRégészeti feltárások szerint a környék már az újkőkorszak idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.
Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 1538–1540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. (Érdekesség, hogy a nemzetközi postaszogálatot 1867-ig - többek között - Ausztria, majd 1869-ig Magyarország látta el.) A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galați fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.
Lakosság
szerkesztésAz 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakosság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a város 180 302 lakosából 90,2% román, 1,1%-a roma, 1,1%-a lipován nemzetiségű. A görögök és törökök egyaránt a lakosság 0,1%-át tették ki. 145 fő vallotta magyarnak magát.[3]
Látnivalók
szerkesztés- Görög templom
- Szent Arkangyalok-templom
- Szent Miklós-templom
- Traian-tér és a város régi negyede
- Duna-part
- Városközpont a lépcsős szökőkúttal
- Emlékmű-park
- Népkert
- Brăilai Múzeum
- Műgyűjtemények Háza
- Perpessicius emlékház
Híres emberek
szerkesztés- Ana Aslan gerontológus (1897–1988)
- Anișoara Cușmir-Stanciu olimpiai bajnok távolugró (1962–)
- Hariclea Darclée operaénekes (1860–1939)
- Nae Ionescu filozófus, matematikus (1890–1940)
- Panait Istrati író (1884–1935)
- Joseph Moses Juran mérnök, amerikai üzletember (1902–)
- Antigone Kefala Ausztráliában élő költő (1935–)
- Manea Mănescu Románia miniszterelnöke 1974–1979 között (1916–2009)
- Gheorghe Mihoc statisztikus (1906–1981)
- Diana Mocanu olimpiai bajnok úszó (1984–)
- Serge Moscovici Franciaországban élő szociálpszichológus (1925–)
- Gheorghe Munteanu Murgoci geológus (1872–1925)
- Dimitrie Panaitescu Perpessicius irodalomtörténész
- Gheorghe Petrașcu festő (1872–1949)
- Camelia Potec olimpiai bajnok úszó (1982–)
- Johnny Răducanu dzsesszzongorista (1935–2011)
- Mihail Sebastian író (1907–1945)
- Ilarie Voronca költő (1903–1946)
- Iannis Xenakis zeneszerző (1922–2001)
- Dávid György történész, szótár- és tankönyvíró (1889–1949)[4]
- Ács Alajos színész (1930–2002)
- Csorba András (1927–1987)
Források
szerkesztés- ↑ a b 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/d.htm
