Buchbinder Bernát
Buchbinder Bernát (teljes német nevén Bernhard Ludwig Buchbinder;Budapest, 1849. július 7. v. szeptember 20. – Bécs, 1922. június 24.) Gustav Klinger álnéven működő osztrák–magyar színész, újságíró és író. Legismertebb librettóját Az erdészlány című operetthez írta.
| Buchbinder Bernát | |
 | |
| 1896 körül | |
| Született | 1849. július 7.[1][2][3] Óbuda[4][5] |
| Elhunyt | 1922. június 24. (72 évesen)[1][6][7][2][3] Bécs[8][7][9][2][10] |
| Álneve | Gustav Klinger |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buchbinder Bernát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Születési dátuma a halotti anyakönyvben július 7., személyes nyilatkozata szerint azonban 1849. szeptember 20. volt. Először színész volt, majd Budapesten kiadta a Das Kleine Journal című, német nyelvű, humoros-szépirodalmi hetilapot. 1887-ben Bécsbe költözött, ahol hírlapi tárcaíróként élt, többek között írt a Neue Wiener Journalba is. Újságírói munkája mellett bécsies hangulatú regényeket, népszínműveket és főleg operettlibrettókat írt.
Művei szerkesztés
- Az újépület sátánja, regény (1884)
- Palermo énekese, operett 3 felvonásban (1888)
- Az ördögharang, opera 3 felvonásban (1891)
- Egy bécsi színházi hercegnő, regény (1894)
- Boszorkánykisasszony, operett 3 felvonásban (Alfréd Maria Willnerrel, zene: Josef Bayer)
- A menekültek, opera buffa 3 felvonásban
- The Kitchens Comtesse. bohózat 3 felvonásban
- A hölgy a cirkuszból, operett
- A kibic, bohózat 3 felvonásban
- A pillangó, operett 3 felvonásban (Alfred Maria Willnerrel, 1896 (zene: Charles Weinberger)
- Az értelem istennője, operett (Alfred Maria Willnerrel, 1897, zene: ifj. Johann Strauss)
- Mai emberek, bohózat 3 felvonásban (1899, zene: ifj. Joseph Hellmesberger)
- Ő és a nővére, bohózat 4 jelenetben (1902, zene: Rudolf Raimann)
- A zenész és a felesége, zenés népszínmű 4 felvonásban (1903)
- A mosodai lány, operett (1905, zene: Rudolf Raimann)
- A cipészfiú, bohózat 4 felvonásban (1906)
- Az erdészlány, operett 3 felvonásban (1907, zene: Jarnó György)
- Paula mindent megtesz, operettbohózat 4 felvonásban (1909)
- A zenészlány, operett 3 felvonásban (1910, zene: Jarnó György)
- Az új lány. vaudeville 3 felvonásban (1911)
- Gretl asszony, bohózat 3 felvonásban (1911)
- Marie-Gustl, operett (1912)
- A csodamalom. bohózat 3 felvonásban (1914)
- A nincstelenek, operett 3 felvonásban (1917 körül)
- Maiden Sunshine, operett (1918)
- Arany áldásra, zenés népszínmű 3 felvonásban (1921)
Emlékezete szerkesztés
- 1955-ben Bécsben, a Hietzingben (13. kerület) róla nevezték el a Buchbindergassét.
Irodalom szerkesztés
- Felix Czeike (szerk.): Buchbinder Bernhard Ludwig. In: Historisches Lexikon Wien. Band 1, Kremayr & Scheriau, Bécs, 1992 ISBN 3-218-00543-4[11]
- Buchbinder Bernhard. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). 1. kötet, Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bécs, 1957, 123. o.
- Buchbinder, Bernhard. In: Német–zsidó szerzők enciklopédiája 4. kötet: Brech–Carle a Bibliographia Judaica archívuma. Saur, München, 1996 ISBN 3-598-22684-5 310–315. o.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b c death record of the Jewish Community of Vienna, 1604, 1922
- ↑ a b Handbuch österreichischer Autorinnen und Autoren jüdischer Herkunft 18. bis 20. Jahrhundert, 2022. április 3., Buchbinder, Bernhard Ludwig, 184, 1383, 1
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKDS-RY6W, 2022. április 3.
- ↑ World Biographical Information System Online. De Gruyter. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Bio-bibliographisches Literaturlexikon Österreichs von den Anfängen bis zur Gegenwart, 44-45, Buchbinder, Bernhard Ludwig (Ps. Gustav Klinger), 2022. április 3.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Kleines österreichisches Literaturlexikon, 45, Buchbinder, Bernhard Ludwig (Ps. Gustav Klinger), 2022. április 3.
- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
- ↑ [1] Buchbinder a Wienbibliotheken
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bernhard Buchbinder című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Irodalom Bernhard Buchbindertől és róla a Deutschen Nationalbibliothek katalógusában
- Művek Bernhard Buchbindertől és róla a Deutschen Digitalen Bibliothekban
