Főmenü megnyitása

Buzád István (Zala vármegye, ? – Csázma, 1247. július 10.) magyar katolikus főpap.

Buzád István
Születési név Buzád István
Született ?
Zala vármegye
Elhunyt 1247. július 10.
Csázma
Nemzetiség magyar magyar
Munkássága
Felekezet katolikus

Hivatal zágrábi püspök
Hivatali idő 12261247. július 10.
Elődje István
Utódja Szentgróti Fülöp

ÉleteSzerkesztés

Pályája elejeSzerkesztés

Pápai szubdiákonus, 1224-től aradi prépost, 12241225 között királyi kancellár. A Magyar Archontológiában 1225-től választott, 1226 és 1247. július 10. között tényleges zágrábi megyéspüspök.

KonfliktusokSzerkesztés

1226-ban – mivel nem jelent meg a közte és a pannonhalmi főapát között –, a Dráván túli tizedek ügyében 1160 óta húzódó per tárgyalásán, vesztesnek mondták ki, és 60 ezüst márka bírságra ítélték. Buzád Rómába ment, hogy igazát kiharcolja, útjára a káptalantól 120 márka ezüstöt kapott. Ott kieszközölte, hogy a főapáttal egyességre utasítsák. Megpróbálta egyházmegyéjét kivonni a kalocsai érsek joghatósága alól, és azt egyesíteni a lehanyatlott Spalatói érsekséggel. Megnyerte ügyének Kálmánt, Szlavónia hercegét, aki 1240 májusában követe útján ígérte a pápának, hogy a zágrábi érsekségnek át fogja engedni egész hercegi jövedelmét. A pápa utasította, hogy ehhez előbb a zágrábi és a spalatói káptalant nyerje meg. A kísérletnek a tatárdúlás vetett véget, valamint az a tény, hogy az esztergomi és a kalocsai érsek egyaránt ellenezte az egyesítést.

ÉpítkezésekSzerkesztés

1227-ben a kanonokoknak adományozta a zágrábi és Zágráb vidéki pénzjövedelmeket, a goricai tizedet és épületeket. 1230 májusában Ugrin kalocsai érsek előtt megegyezett a templomosokkal, melynek eredményeként Vaska a püspöké, míg Raszjeka a lovagok birtoka lett. 1232-ben alapította a Szentlélekről elnevezett, 12 kanonokból álló csázmai társaskáptalant, melynek 1237-ben 2 kápolna jövedelmét adta, kikötve azt, hogy a kanonokok a tudományokkal foglalkozzanak. A bogumilok ellen behívta a domonkosokat, s Csázmán templomot, rendházat és birtokot adott nekik. Ekkor telepedtek le a pálosok a Zágráb melletti Remetén. Ivanicsra bencés apácákat hozatott, akiknek rendházat és templomot építtetett. 1232-ben megegyezett a pannonhalmi főapáttal, aki 4 Dráván túli kápolna jövedelme ellenében a tizedekről lemondott, s 500 ezüst márka kárpótlást fizetett Buzádnak. Egyességüket IX. Gergely pápa 1232. július 22-én megerősítette. 1241-ben a mongolok elől a Tengermellékre menekült. IV. Béla egyik kísérője, majd segítője az újjáépítésben. 1245-ben megíratott egy Liber questionum et sententiarum című könyvet, hogy a papnak készülők megtanulhassák a legszükségesebbeket. 1246-ban domonkos apácákat telepített egyházmegyéjébe, Zágrábot és Csázmát három esztendő alatt helyreállíttatta.

MegjegyzésSzerkesztés

Ismerőse, Tamás spalatói főesperes szerint igen gazdag, pompakedvelő, jóindulatú, előzékeny, de dicsőséghajhász volt.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 5. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2000. 485. p


előző püspök
István
12151225

zágrábi püspök

12261247. július 10.

következő püspök
Szentgróti Fülöp
12481262