Call Me (Blondie-dal)

a Blondie rockegyüttes dala

A Call Me az amerikai Blondie rockegyüttes egy dala. 1980 februárjában jelent meg, és listavezető lett mind Angliában, mind Amerikában, ezzel az együttes legnagyobb sikerű slágere lett.

Blondie
Call Me
kislemez
Megjelent 1980 február (U.S.)
1980 április (UK)
Formátum 7", 12"
Felvételek 1979 augusztus
Stílus New wave
Nyelv angol
Hossz
  • 3:32 (7" verzió)
  • 8:04 (Amerikai dzsigoló verzió)
Kiadó Polydor Records
Chrysalis Records
Salsoul Records
Szerző Debbie Harry
Giorgio Moroder
Producer Giorgio Moroder
Blondie-kronológia
The Hardest Part
(1980)
Call Me
(1980)
Atomic
(1980)
SablonWikidataSegítség

A dal az Amerikai dzsigoló című film fő zenei motívuma. Az európai producer, Giorgio Moroder eredetileg Stevie Nicks énekesnőt (a Fleetwood Mac tagját) kérte fel, hogy közösen írják meg a dalt, de Nicks visszautasította az ajánlatot (egy nemrég aláírt megállapodás a Modern Recordsszal megakadályozta, hogy együtt dolgozzon Moroderrel). Emiatt fordult Moroder végül is Debbie Harryhez. Bemutatott neki egy durva instrumentális tervezetet, amit Man Machine-nek nevezett el, és Harryre maradt a feladat, hogy írjon hozzá szöveget és dallamot, ami Harry saját állítása szerint pár órát vett igénybe. A kész dalt a Blondie együttes vette fel Moroder produceri felügyelete mellett. Az eredeti angol szövegben Harry a „call me” kifejezést olasz („Amore, chiamami”) és francia nyelven is elénekelte („Mon cheri, appelle-moi”).

Amerikában a dalt három különböző kiadóvállalat is megjelentette: a filmzene-albumon a Polydor, 7 és 12 hüvelykes kislemezen az együttes kiadója, a Chrysalis, és spanyol nyelvű kislemezen a Salsoul Records. A spanyol verzió Llámame címen Mexikóban és Dél-Amerikai országokban jelent meg. Ez a verzió később helyet kapott az 1993-as Blonde and Beyond ritkasággyűjteményben. Ben Liebrand 1988-as remix verziója felkerült az Once More into Bleach ramixalbumra.

A dal bekerült a Karaoke Revolution Party videójátékba.

SikereSzerkesztés

A kislemez 1980 februárjában jelent meg Amerikában, segítve a film reklámját. Az első helyet érte el a Billboard Hot 100-on, és platinalemez lett (körülbelül 1,5 milliós eladással). Angliában két hónappal később jelent meg, és az együttes negyedik listavezető kislemeze lett alig több mint egy éven belül. Még abban az évben felhasználták a British Telecom cég Direct Dial szolgáltatásának reklámozására. 2003-ban a Rolling Stone magazin „Minden idők 500 legjobb dalának listáján” a 283. helyre sorolták.

VideóklipSzerkesztés

Két videóklip készült hozzá:

  • Az egyik Debbie Harryről készült New York-i és manhattani videofelvételekből volt összemásolva. Ez a verzió szerepelt az 1991-es The Complete Picture: The Very Best of Deborah Harry and Blondie ideoklip gyűjteményben.
  • A másikban nem szerepelte sem az énekesnő, sem az együttes, egy New York-i taxisofőrt mutatott be, aki a város forgalmában autózott.

Kislemez kiadásSzerkesztés

US, UK 7" (CHS 2414)

  1. Call Me (Theme from American Gigolo) (7" edit) – 3:32
  2. Call Me (7" instrumentális) – 3:27

UK 12" (CHS 12 2414)

  1. Call Me (7" edit) – 3:32
  2. Call Me (spanyol verzió - 7" edit) – 3:32
  3. Call Me (7" instrumentális) - 3:27

US 12" (Salsoul SG 341)

  1. Call Me (spanyol verzió, extended) – 6:23
  2. Call Me (12" instrumentális) – 6:10

HelyezésekSzerkesztés

Ország (1980) Legmagasabb helyezés
Amerika 1
Anglia 1
Írország 2
Norvégia 2
Svédország 3
Svájc 3
Ausztria 5
Új-Zéland 6
Hollandia 9
Németország 14

FeldolgozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés