Wikipédia

Carl Friedrich von Weizsäcker

német atomfizikus, filozófus

Carl Friedrich von Weizsäcker (Kiel, 1912. június 28. – Söcking am Starnberger See, 2007. április 28.) német atomfizikus, filozófus, Richard von Weizsäcker bátyja.

Carl Friedrich von Weizsäcker
Göttingen, 1993
Göttingen, 1993
SzületettCarl Friedrich Weizsäcker
1912. június 28.[1][2][3][4][5]
Kiel[6]
Elhunyt2007. április 28. (94 évesen)[1][2][3][4][5]
Söcking[7]
Állampolgárságanémet
HázastársaGundalena Inez Eliza Ida Weizsäcker
Gyermekei
  • Carl Christian von Weizsäcker
  • Ernst Ulrich von Weizsäcker
  • Elisabeth Raiser
  • Heinrich Weizsäcker
SzüleiErnst von Weizsäcker
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • a Berlini Műszaki Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the University of Aberdeen
  • honorary doctor of the Leipzig University
  • a Bázeli Egyetem díszdoktora
  • Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • honorary doctor of the University of Tübingen
  • honorary doctor of the RWTH Aachen University
  • Max Planck-érem (1957)
  • Frankfurti Goethe-díj (1958)
  • A német könyvszakma békedíja (1963. október 13.)[8]
  • Erasmus-díj (1969)
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1970)
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal (1973)
  • Ernst Hellmut Vits Award (1980)
  • Heinrich Heine-díj (Düsseldorf) (1983)
  • Messenger Lectures (1987)
  • Sigmund Freud-díj (1988)
  • Templeton-díj (1989)
  • Theodor Heuss-díj (1989)[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Friedrich von Weizsäcker témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpálya szerkesztés

Tanulmányait Stuttgartban, Bázelben, és Koppenhágában végezte. 1929-től 1933-ig matematikát és csillagászatot tanult Berlinben és Göttingenben. Werner Heisenberg tanácsára Lipcsébe elméleti és atomfizikát tanult. Doktori munkájának mentora Friedrich Hund volt. A Harmadik Birodalom idején Németországban maradt és segítette az atomprogramot. A második világháború után az atomfegyverek korlátozásáért szállt síkra, és főleg filozófusként tett szert hírnévre. Hamburgban katedrát kapott, ahol elsősorban Platónról és Kantról fejtette ki nézeteit.

Kutatási területei szerkesztés

Az atommag cseppmodelljét alkotta meg és egy a csillagok energiaciklusáról szóló elméletet is kidolgozott. Hans Albrecht Bethe tudóstársával megállapította, hogy a magfúzió termeli az energiát a Napban.

Szakmai sikerek szerkesztés

1989-ben Templeton-díj elismerésben részesült, a díj amolyan vallási Nobel-díjként funkcionál.

Magyarul szerkesztés

  • Válogatott tanulmányok; vál. Csermák Kálmán, ford. Csermák Kálmán, Nagy Imre, Vitális László, utószó Hraskó Péter; Gondolat, Bp., 1980
  • A német titanizmus; vál. Ara-Kovács Attila, ford. Molnár Anna; Európa, Bp., 1989 (Mérleg)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. ↑ https://www.friedenspreis-des-deutschen-buchhandels.de/alle-preistraeger-seit-1950/1960-1969/carl-friedrich-von-weizsaecker
  9. ↑ https://www.theodor-heuss-stiftung.de/das-archiv/, 2018. június 16.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Carl_Friedrich_von_Weizsäcker&oldid=24884845”