Carl Larsson (Stockholm, 1853. május 28.Falun, 1919. január 22.) svéd festőművész volt. Svédország egyik legismertebb festőjeként tartják számon.

Carl Larsson
Önarcképe
Önarcképe
Született1853. május 28.[1][2][3][4][5]
Storkyrkoförsamlingen[1]
Elhunyt1919. január 22. (65 évesen)[1][6][2][7][8]
Sundborns[1][8]
Állampolgárságasvéd[9][10]
HázastársaKarin Larsson (1883. június 12. – 1919)[1]
Gyermekei
  • Brita Larsson
  • Suzanne Larsson
  • Ulf Larsson
  • Pontus Larsson
  • Lisbeth Larsson
  • Mats Larsson
  • Esbjörn Larsson
  • Kersti Larsson
SzüleiJohanna Carolina Erika Larsson
Olof Larsson
Foglalkozása
  • akvarellista
  • illusztrátor
  • festőművész
  • gravírozó
  • grafikusművész
  • rajzoló
  • író
  • belsőépítész
IskoláiSvéd Királyi Képzőművészeti Akadémia
Kitüntetései
Halál okaagyvérzés
SírhelyeSundborn Church

Carl Larsson aláírása
Carl Larsson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Larsson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az általában idillikus hangulatú festményei, akvarelljei és rajzai túlnyomó többségükben családja életét ábrázolják otthonában, Sundbornban, Svédországban. Carl és felesége, Karin voltak a ma oly jellegzetes svéd lakásstílus kitalálói, melynek lényege a világos szobák, sok szín és az egyszerű, praktikus funkcionalitás. Lakóházuk ma múzeum.

Élete szerkesztés

Carl Larsson szegényes körülmények között nőtt fel. Tizenhárom éves korában tanára bátorította, hogy jelentkezzen a Királyi Művészeti Akadémiára Stockholmban. Hogy tanulmányait finanszírozni tudja, egy fényképész retusáló segédjeként dolgozott többek között. 1876-ban királyi kitüntetést kapott, ezután már valamelyest jobb anyagi helyzetbe került.

1877-ben már lehetősége volt Párizsba utazni. Harmadik franciaországi útján, amely 1882-ben a Fontainebleau közelében található Grez-sur-Loing-i művészkolóniába vezetett, több akvarellt készített a környező vidékről. Itt ismerkedett meg Karin Bergöövel, akit hamarosan feleségül is vett.

1885 és 1888 között főleg Stockholmról készített képeket. Carl Larsson csatlakozott az Opponenterna nevű művészcsoporthoz, amely a képzés megreformálását követelte a Művészakadémiától, de kérésüket elutasították. Larsson 1886-tól egy göteborgi művésziskola vezetője is volt.

1888-ban egy kis házat kaptak ajándékba (Sundbornban) a szülőktől. Ezt a házaspár technikailag és művészileg fokozatosan átalakította és később Lilla Hyttnäs (kis kunyhó) névre keresztelte. Házuk művészek találkozóhelye lett és itt nevelték fel hét gyermeküket (a nyolcadik röviddel születése után meghalt). Larsson gyermekeit és a falu többi lakóját számos, reá oly jellegzetes képen örökítette meg. A ház a mai napig is a leszármazottak találkozóhelye és eredeti állapotában megmaradt múzeumnak.

Egy újabb franciaországi tartózkodása után bízták meg a stockholmi Svéd Nemzeti Múzeum freskóinak megfestésével. Carl Larsson további művei láthatóak a Királyi Operaházban, a Királyi Drámaszínházban és a göteborgi Hvitfeldtska gimnáziumban. Egy festményét (Midvinterblot) elutasítottak, de Larsson mégis elkészítette és 1997-ben végül a Nemzeti Múzeumba került.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e Carl O Larsson (svéd nyelven)
  2. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  4. https://rkd.nl/nl/explore/artists/48158
  5. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 3.)
  7. Larsson, Carl, Carl Larsson
  8. a b Sundborns kyrkoarkiv, Dalarnas län, Död- och begravningsböcker, SE/ULA/11487/F/7 (1895-1931), bildid: 00192290_00099, sida 96. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  9. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  10. LIBRIS, 2018. március 13. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Carl Larsson című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.