Főmenü megnyitása

Cigla, (szlovákul: Cigla, ukránul: Cihla) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Cigla
Cigla.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Polgármester Ján Bodrucký
Irányítószám 086 37 (pošta Šarišské Čierne)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség76 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület4,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cigla (Szlovákia)
Cigla
Cigla
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′, k. h. 21° 24′Koordináták: é. sz. 49° 22′, k. h. 21° 24′
Cigla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigla témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falut a német jog alapján alapították, 1427-ben az adóösszeírásban "Cekla" alakban említik először, ekkor 44 adózó portája volt. 1492-ben "Czygla" a neve. Makovica várának uradalmához tartozott. A 16. században a Serédy család birtoka, a 19. században a Batek családé. A 15. században egy lengyel támadás után elnéptelenedett. 1711-ben is néptelen volt a kuruc háborúk ás járványok következtében. 1787-ben 40 házában 229 lakos élt. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "CZIGLA. Csigla. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Vidara vize mellett, Zborovtol egy, és 1/4. mértföldnyire, gazdag esztendőben terem a’ földgye öszi gabonát is, réttye jó, erdeje elég, de más fogyatkozásaira nézve, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Czigla, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz keletre 1 1/2 órányira, a galicziai országutban: 10 r., 295 g. kath., 17 zsidó lak. Két savanyuviz-forrás. Vizimalom. A makoviczi urad. tartozik."[3]

1916-ban a hadi események során a fél falu leégett. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1921 és 1930 között fűrésztelep, 1912 és 1926 között malom működött a községben. Lakói részben a kelet-szlovákiai ipari üzemekben dolgoztak.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 178, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 88 lakosából 64 szlovák és 19 ruszin volt.

2011-ben 108 lakosából 59 szlovák és 37 ruszin volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma 1908-ban épült későbizánci stílusban.
  • Kápolnája 1805-1810 között épült.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés