Corvin köz

köz Budapest VIII. kerületében

A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, mely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra.

Corvin köz
A Corvin köz a körút felől 1935 telén
A Corvin köz a körút felől 1935 telén
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest VIII. kerülete
Irányítószám 1082
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Corvin köz (Budapest VIII. kerülete)
Corvin köz
Corvin köz
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin köz témájú médiaállományokat.
A Corvin köz a szabadságharc alatt
A Corvin közi fegyveresek parancsnokának emléktáblája
A Corvin köz ma, madártávlatból
A Corvin mozi és A pesti srác szobra

A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, mellettük több kisebb parancsnok működött. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. „A Corvin köznek vagy tizenöt parancsnoka volt és ezren, de volt hogy kétezren is harcoltunk” – nyilatkozta Pongrátz Gergely.[1] A két főparancsnok vetélkedése gyakran sodorta veszélyes helyzetbe az ellenállókat.

Testvére, Pongrátz Ödön a következőképpen foglalta össze, miért a Corvin közt választották ellenállási központnak: „Mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. A másik oka az volt, hogy ott volt a benzinkút, harmadsorban a Práter utcai iskola pincéjében volt egy menza, ahol főztek a srácoknak. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.”

A Corvin köz és a vele „párban” harcoló, a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya fontos stratégiai ponton helyezkedett el: ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat.

A Corvin köz és MaléterSzerkesztés

A Corvin közben a forradalom második napján, október 24-én délelőtt jelent meg az első 50-60 fegyveres felkelő.[2][3] A fegyverek után kutató civilek még aznap éjszaka szembekerültek a közeli Kilián laktanya tisztjeivel, de a kialakult konfliktusban a felkelők kerültek fölénybe.

Maléter Pál ezredes – a későbbi honvédelmi miniszter, majd vértanú – október 25-én 14 órakor érkezett a laktanyába, azzal a megbízással, hogy csináljon rendet. Még akkor is sok corvinista fegyveres volt a laktanyában. Maléter fegyverszünetet hirdetett és ezzel népszerűvé vált a felkelők közt. Ekkor még a Corvin köz sebesültjeinek egy részét is a laktanyába vitték át.

Később a katonák és a felkelők közt újabb konfliktus robbant ki és október 26-a estétől a hivatalos fegyverszünetig (október 28-a, 13.15) szórványos tűzharc volt köztük, amelyben egy katona meghalt. A Maléter vezette fegyveres erők végül a laktanyából kiszorították és lefegyverezték a felkelőket. (E cselekedete miatt Maléter forradalomban betöltött szerepét a mai napig vitatják.)

Maléter utóbb egy nyilatkozatában beismerte, hogy a kormány rosszul tájékoztatta, mert – amint azt személyesen is tapasztalta – a Corvin közben nincsenek ellenforradalmárok, sőt a felkelők és a laktanya között katonai együttműködés jött létre. Tárgyalás kezdődött a Honvédelmi Minisztérium és a felkelők között. Maléter két tűz közé került, mert a felkelőkkel rokonszenvezett, ugyanakkor a kormányt kellett képviselnie.

A Kilián laktanya és környéke, a legerősebb központtal, a Corvin közzel együtt harci sikereikkel nagy hírnévre tettek szert. Már akkor is, később is vita volt arról, kinek voltak ezek inkább köszönhetők: a hivatásos katonáknak, vagy a civil felkelőknek. A Corvin köziek vezetői közt október 29-én és 30-án éles vita volt arról, kit jelöljenek honvédelmi miniszternek. A Pongrátz fivérek és mások Márton András ezredest, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokát szerették volna, Iván Kovács László főparancsnok Malétert támogatta. (Végül Malétert nevezték ki.) Október 31-én a Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezletén a laktanyában Pongrátz Gergely hevesen bírálta Malétert, amiért az korábban lövette a Corvin közieket. A konfliktus hozzájárulhatott, hogy november 1-jén a Corvin köziek leváltották Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt nevezték ki főparancsnokuknak.

Eörsi László történész szerint a fegyverszünet – és a forradalom – utolsó napjaiban a feszültség enyhülhetett Maléter és Pongrátzék között.[4]

Az ellenállásSzerkesztés

A harc végeSzerkesztés

Az utolsónak felszámolt csepeli ellenállás mellett a Corvin köz a Széna tér mellett egyike volt annak a két ellenálló gócnak, amelyek a szovjet csapatok november 4-i támadása után a legtovább kitartottak. November 5-én délután a heves tűzérségi támadás után védhetetlenné vált moziból az ellenállók távoztak, a Szigony és Práter utcai csoportokhoz csatlakozva, illetve elfoglalva a Jázmin utcai iskolát, folytatták a harcot november 8-ig.[2]

Részletek a szovjet erőket vezető Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall jelentéseiből.

November 4., 21 óra: „A városban az ellenállásnak két góca maradt; a Corvin filmszínház és Buda nyugati részén a Moszkva tér.” [5]

November 5., 9 óra: „Budapesten a lázadók és az oldalukra átállt egyes magyar katonai egységek továbbra is elkeseredett ellenállást fejtenek ki a Corvin filmszínháznál, a Moszkva téren és a BM épületében.”

November 5., 21 óra: „15 órakor a Corvin filmszínháznál folytatott kétórás tüzérségi előkészítés után megindult a roham e támaszpont ellen. Egyidejűleg csapataink a Moszkva tér körzetében is támadást intéztek a lázadók ellen. A lázadók ellenállását ezekben a körzetekben lényegében megtörtük. A Corvin filmszínház épülete ég. Folytatódnak a harcok, amelyek célja a még visszamaradt, a filmszínház épületének pincéibe befészkelődött csoportok felszámolása.”

November 6., 9 óra: „A november 6-ára virradó éjjel csapataink Budapesten folytatták kiszabott feladatuk teljesítését: a rend helyreállítását a városban. 4 órára teljes egészében elfoglalták a lázadók támaszpontjait a Moszkva tér, a Corvin filmszínház és az ettől délre fekvő laktanyák körzetében. Horthy egykori palotája körzetében mintegy 1500 főnyi lázadót zártak körül.”

A Corvin köziek emlékezeteSzerkesztés

A Corvin közben áll az 1956-os pesti srác emlékműve; a szobrot Győrfi Lajos készítette 1996-ban.[6]

A harcosok névsoraSzerkesztés

Pongrátz Gergely (főparancsnok), Iván Kovács László (főparancsnok), Csernay Ádám (harcos), Danó Kálmán (harcos)[forrás?]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1956-os Ifjúsági Tagozat - G-Portál. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 18.)
  2. a b Golyónyomok Budapest házainak falain – a forradalom emlékei 2. rész; Békés Márton, kutatási igazgató, Terror Háza Múzeum [1]
  3. Más forrás[forrás?] szerint a Corvin köz felkelői már a forradalom első napján, október 23-án elfoglalták helyüket.
  4. Eörsi László: Corvin köz 1956, Tanulmányok 1956-ról, 1956-os Intézet. [2005. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 18.)
  5. Jubileumi weboldalak: Budapesti felkelő csoportok, Magyar diákok Ausztriában 1956-57, A forradalom a világsajtóban, Irodalom a forradalomban
  6. Neszták Béla: Az 56-os pesti srác emlékműve. Köztérkép, 2009. február 20. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 20.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Corvin köz témájú médiaállományokat.