Császári és Királyi Hadsereg

az Osztrák–Magyar Monarchia hadereje (1867–1918)

A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserlich und königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. A hadsereg az Osztrák–Magyar Fegyveres Erők része volt a haditengerészettel együtt. Korabeli hivatalos forrásokban általában csak a Bewaffnete Macht (Fegyveres Erők) elnevezés szerepelt.

Császári és Királyi Hadsereg
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadizászlaja 1918-ban
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadizászlaja 1918-ban

Dátum1867–1918
Ország Osztrák–Magyar Monarchia
Típushadsereg
FeladatAz Osztrák–Magyar Monarchia szuverenitásának és területi épségének védelme
Méret430 000 fő (1913)
2 500 000 fő (1914)
7 800 000 fő (1914-1918)
Parancsnokok
Híres parancsnokokRudolf von Steinstätten (utolsó hadügyminiszter)
Kövess Hermann (utolsó vezérkari főnök)
Horthy Miklós (utolsó flottaparancsnok)
Frigyes főherceg
Conrad von Hötzendorf
Rohr Ferenc
Kultúra és történelem
Háborús részvételBosznia-Hercegovina okkupációja
Első világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Császári és Királyi Hadsereg témájú médiaállományokat.

Három hadseregből állt:

  • A Közös Hadsereg (Gemeinsame Armee)
  • Az osztrák Császári-Királyi Honvédség (k.k. Landwehr)
  • Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr)
Az Osztrák–Magyar Hadsereg katonai kerületei/hadtestjeinek elhelyezése
A Császári és Királyi Hadsereg uniformisai

A hadsereg élén a korlátlan rendelkezési joggal bíró császár és király, mint legfőbb hadúr (Allerhöchster Kriegsherr) állt, az ő kezében összpontosult a legfelsőbb főparancsnokság (Allerhöchste Oberbefehl).

Története szerkesztés

Az 1848-49-es szabadságharc utáni 20 évnyi nyugtalan együttélés idején a magyar katonák legtöbbször Magyarországon kívül, vegyes nemzetiségű egységekben szolgáltak. Az 1867-es kiegyezés után hozták létre a három részből álló haderőt, amely a Monarchia 1918-as felbomlásakor szűnt meg.

Megnevezésük szerkesztés

A Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá rendelt hadseregek számára különböző megnevezéseket használt. A császári törvényhozás számára a közösen irányított, illetve felügyelet haderőket az egyszerűség kedvéért „közös hadseregnek” nevezték. Háború esetén amikor a többi haderőt is közösen irányították csakis a „Császári és Királyi Hadsereg” megnevezést használták. viszont. Az ún. hadsereg-főparancsnokság (Armeeoberkommando, rövidítva AOK) csakis háborúban állt fel.

A haderők feladata és finanszírozásuk szerkesztés

A haderők feladata és fenntartásukat az 1889. évi törvényben rögzítették:

  • A Császári és Királyi Hadsereg és a Császári és Királyi Haditengerészet az Osztrák–Magyar Monarchia területi épségéért és a belső rend fenntartásáért volt hivatott felelős.
  • A „Landwehr” és a Honvédség a közös hadsereget egészítette ki háború idején. Béke időben a belső rend fenntartását volt hivatott fenntartani.
  • A népfelkelő alakulatok csakis háború esetén álltak fel, amik a már meglévő haderőket egészítették ki.

A teljes pénzügyi kiadás a haderőnemek finanszírozására 1912-ben kb. 670 millió Koronát tett ki. Ez a teljes ország nettó bevételeinek a 3,5%-a volt. Oroszországban és Németországban ezek a kiadások a nettó bevételek 5%-át tették ki.

Vezérkari főnökök szerkesztés

Szervezeti felépítés szerkesztés

Őfelsége Katonai Irodája szerkesztés

A uralkodó az Osztrák–Magyar Monarchia összes fegyveres erejének Legfelsőbb Hadura. Ebbéli tevékenységének ellátására, valamint a közte és a katonai hivatalok közti közvetítésre hivatott az 1849. óta működő Katonai Iroda, amely önálló hatóságot nem képez, hanem a beérkező felterjesztéseket Őfelsége parancsai szerint kezeli és a legfelsőbb elhatározások tervezeteit szerkeszti. Az Iroda főnöke egy tábornok vagy ezredes, a többi személyzet törzs- és főtisztekből, valamint hivatalnokokból áll. Az iroda feladata a katonai összeköttetés volt az uralkodó és a központi hivatalok felé katonai ügyekben. Ezek voltak a bécsi Császári és Királyi Hadügyminisztérium, a szintén Bécsben lévő Osztrák Császári Hadügyminisztérium és a budapesti Magyar Királyi Hadügyminisztérium.

 
I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885 körül

Császári és Királyi Vezérkar Főnöke szerkesztés

A vezérkar hivatali szervezetének gyökerei a XVIII. század elejére nyúlnak vissza. 1801-től békében is működő szervezetté vált, a fenti névvel a kiegyezés körüli évektől jelölték, és 1895-től lett a hivatalos neve: Chef des Generalstabes für die gesamte bewaffnete Macht. A haderő 1853-as reformja során a hadügyminisztérium segédközegéül sorolták be, de a nagy egyéniségű vezetői mint pl. Friedrich von Beck-Rzikowsky vagy Franz Conrad von Hötzendorf idején a hadügyminisztertől függetlenítve és az uralkodónak közvetlenül alárendelve működött, így a vezérkari főnök kezében összpontosult a haderő tényleges irányítása.

 
Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy, vezérkari főnök

Birodalmi Hadügyminisztérium szerkesztés

A hadügyminisztériumnak közvetlenül voltak alárendelve a katonai kerületparancsnokságok. Élükön egy-egy tábornok állt. A parancsnokságok a következőképpen szerveződtek:

  • A katonai osztály élén a vezérkari főnökkel felelt a katonai ügyekért.
  • A katonai műszaki-építő osztály felelt a katonai került műszaki építményeiért.
  • A hadtest vagy katonai került parancsnokság igazgatási ügyeit intéző osztály.
  • A kiszolgáló alakulatok a hadtest vagy katonai kerület tüzérségét, jogi ügyvitelét, egészségügyi ellátását, tábori lelkészi tevékenységeit ölelte fel.

Összegezve az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét (Landstreitkräfte) 5 részre lehet bontani:

  • A Közös hadsereg (Gemeinsame Armee), amely állt;
    • német ezredekből,
    • magyar ezredekből
  • az Osztrák Császári-Királyi Honvédségre (k.k. Landwehr),
  • a Magyar Királyi Honvédségre (k.u. Landwehr),
  • és ezen belül a Horvát-Szlavón Honvédségre (kroatisch-slawonische Landwehr, hrvatsko domobranstvo)

1915-től az alakulatok elveszítették különleges megnevezéseiket, ezután hivatalosan csakis a számozásukat használták. A köznyelv és a katonák azonban továbbra is korábbi neveiken nevezték ezredeiket.

A Közös Hadsereg szerkesztés

 
A Császári és Királyi Hadsereg 1915-ben bevezetett gyalogsági zászlója (K.u.k.Infanteriefahne).

A Hadsereg fő erejét a közös „Császári és Királyi Hadsereg” (németül: kaiserlich und königliche (k.u.k.) Armee) adta, ehhez képest az osztrák k.k. Landwehr és a Magyar Királyi Honvédség eltörpült mind létszámra, mind fegyverzetre, alapvetően másodlagos jelentőségű volt. A két honvédség például egyáltalán nem rendelkezett nehéztüzérséggel. A Honvédség és a Landwehr ezredei három zászlóaljból álltak, a közös hadsereg ezredei pedig négy zászlóaljból álltak.

Az első világháború kitörésekor a hadseregek szervezeti felépítése szerkesztés

A hadseregek 1914-es mozgósítás előtti létszáma szerkesztés

  • 25 000 tiszt (Orvosokat, állatorvosokat és számvevő tiszteket nem bele számolva.)
  • 415 000 altiszt és legénységi beosztású katonák
  • 87 000 ló
  • 1200 löveg – (Erőd lövegek és tartalékos alakulat lövegeit nem bele számolva.)
 
Az Osztrák Császári Hadsereg ulánus tisztjének tcsapkája

Császári és Királyi Hadsereg (k.u.k. Armee) szerkesztés

  • 16 hadtest parancsnokság
  • 49 gyalogos hadosztály
→ 76 gyalogdandár
→ 14 hegyi dandár
  • 8 lovassági hadosztály
→ 16 lovasdandár
  • 102 gyalogezred 4 zászlóaljjal
  • 4 bosznia-hercegovinai gyalogezred 4 zászlóaljjal
  • 4 tiroli "Kaiserjäger – Császárvadász" vadászezred 4 zászlóaljjal
  • 32 tábori "Feldjäger" zászlóalj
  • 1 bosznia-hercegovinai tábori "Feldjäger" zászlóalj
  • 42 tábori tüzérezred
  • 14 tábori ágyútarackos tüzérezred
  • 11 lóvontatású tüzérosztály
  • 14 nehéz ágyútarackos tüzérosztály
  • 11 hegyi tüzérezred
  • 6 erőd tüzérezred
  • 10 önálló erőd tüzérosztály
  • 15 dragonyos ezred
  • 16 huszárezred
  • 11 ulánus ezred
  • 16 trén "hadtáp" osztály
  • 14 utász zászlóalj
  • 9 műszaki zászlóalj
  • 1 hidász zászlóalj
  • 1 vasúti ezred
  • 1 távíró ezred
 
A k.u.k. dragonyos tiszt sisakja

Osztrák Császári-királyi Honvédség (k.k. Landwehr) szerkesztés

  • 35 honvéd "Landwehr" gyalogezred 3 zászlóaljjal
  • 2 honvéd "Landwehr" hegyi gyalogezred
  • 3 tiroli "Landesschützen" lövészezred
  • 1 lovasított tiroli "Landesschützen" lövészosztály
  • 1 lovasított dalmáciai "Landesschützen" lövészosztály
  • 6 honvéd "Landwehr" ulánus ezred
  • 8 honvéd "Landwehr" tábori tüzérosztály
  • 8 honvéd "Landwehr" tábori ágyútarackos tüzérosztály

Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr) szerkesztés

  • 6 magyar királyi honvéd katonai kerület
  • 2 magyar királyi honvéd gyalogos hadosztály
  • 2 magyar királyi honvéd lovassági hadosztály
  • 4 magyar királyi honvéd gyalogdandár
  • 12 önálló magyar királyi honvéd gyalogdandár
  • 4 magyar királyi honvéd lovasdandár
  • 32 magyar királyi honvéd gyalogezred
  • 10 magyar királyi honvéd huszárezred
  • 8 magyar királyi honvéd tábori tüzérezred
  • 1 magyar királyi honvéd lóvontatású tüzérosztály

Csapatzászlók szerkesztés

Más országoktól eltérően az Osztrák–Magyar Monarchia nem használt minden egyes ezred számára különböző csapatzászlót. Csak ötféle különböző megjelenésű csapatzászló volt engedélyezve: kettő a Császári és Királyi Hadseregnek, egyet fehér alapszínnel, egyet az ún. császár sárga alapszínnel és egy az osztrák k.k. Landwehr, és kettő a Magyar Királyi Honvédség magyar és horvát ezredei számára. A Császári és Királyi Hadsereg fehér és sárga zászlóinak elülső oldalán egységesen a Habsburg–Lotaringiai-ház nagycímere szerepelt, a fehér hátoldalán egy stilizált Szűz Mária és kis Jézus alakot viselt. Azonban a sárga zászló mindkét oldalán a kétfejű sast viselte. Két anyagból varrták össze őket, amit három oldalon fekete-sárga-vörös színű lángnyelvek sora zárt. A zászlórudat ugyanilyen színű spirálisan felvitt csíkok színesítették. A közös hadsereg alakulatait a fehér színű zászlóval látták el, kivéve a 2., 4., 39., 41., 57. gyalogezredeket. Az osztrák k.k. Landwehr zászlójának előoldalán a kétfejű sas, hátoldalán I. Ferenc József osztrák (német) uralkodói névjele szerepelt. A Magyar Királyi Honvédség kétféle zászlót használt, egyet a magyar, egyet a horvát alakulatai számára. Ezek előoldalán a Magyar Királyság középcímere, hátoldalán I. Ferenc József magyar uralkodói névjele szerepelt. Eltérés, hogy a magyar zászlókon a magyar piros-fehér-zöld, a horváton pedig a horvát piros-fehér-kék nemzeti színek szerepeltek.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés