Császári és Királyi Huszárok

A Császári és Királyi Huszárság a Császári és Királyi Hadsereg, más néven a közös hadsereg három lovassági alakulatának az egyike volt. A huszárság mellett léteztek még dragonyos és ulánus alakulatok. A Magyar Királyi Honvédség szintén rendelkezett ún. magyar királyi honvéd huszárezredekkel. A Császári Királyi Honvédség nem rendelkezett huszársággal.

A Habsburg Birodalom elveszítette a Poroszországgal vívott 1866-os háborút, aminek következtében alakult meg a Német Birodalom 1872-ben. Az osztrák vezetők az 1867-es kiegyezéssel stabil hátországot próbáltak létrehozni, ahol békés megegyezés született a Magyar Királysággal. Ez autonómiát biztosított a Szent Korona országainak. Az új államszervezet duális rendszere miatt külön állandó hadsereget állított fel Ausztria, ill. Magyarország is egy-egy honvédséget. Az addigi hadsereg a nagymúltú alakulataival pedig lett az ún. Közös Hadsereg.

Hagyományőrző huszár napjainkban, fején tiszti huszárcsákó, melynek tetején elöl a csákórózsa sodort aranyszálakkal van körülvarrva, közepén fekete alapon aranyszálakkal hímzett F.V. névjel [A tollak nem autentikusak, lószőr forgó volt a korabeli huszárcsákón.[1]]

A Magyar Királyi Honvédség ún. honvéd huszárezrdedet állított fel, amíg az Osztrák Császári Honvédség csak ulánus ezredeket állított fel.

SzervezeteSzerkesztés

A Közös Hadsereg 16 huszárezreddel rendelkezett, amíg a Magyar Királyi Honvédség 10-et. Hagyományosan a huszárezredeket a Magyar Királyság területéről behívott sorállománnyal töltötték fel. A huszárezredeket többnyire Magyarországon is állomásoztatták.

Az ezredek ezred parancsnoksággal, törzzsel és két darab három százados huszárosztállyal rendelkeztek.

1868-ban az ezredeket lovas dandárokban, illetve egy részüket lovassági hadosztályokba vonták össze. Így kialakultak hadosztály lovasságok illetve lovashadosztályok. 1868. márciusában kiadott körrendelet alapján a hat századból álló ezredeket két osztályra tagolták a századok béke létszámát 136 főben és 118 lóban határozták meg, minden ezrednek volt egy potteste, század-szintű erő, amely azon hadtest parancsnokság területén állomásozott ahonnan az újoncozás történt. 1869-ben újból szabályozták a századok keretállományát, ennek során 171 főben és 149 lóban határozták meg. 1873-tól 16 huszárezred, 14 dragonyos ezred és 11 ulánus ezred képezte a közös hadsereg lovasságát.

Az önálló lovashadosztályok három dandárból, ezek pedig két ezredből álltak.

A huszárezredeknél megkezdődött a kiegészítő feladatokat ellátó alosztályok kialakítása, az 1- 5. század mindegyikéből négy-négy huszárt századutásznak képeztek ki. Ács, illetve földmunkás felszereléssel látták el őket. A 6. század 4. szakaszát teljes egészében utászszakasszá szervezték át. Utak és vasutak rombolására, építésére, helyreállítására képezték ki és szerelték fel.

1881-től újra szervezték az ezredutász szakaszokat és ezek már az ezredtörzshöz tartoztak a 6. század ismét 4 lovashuszárszakaszból állt. Egy tábori csendőrszolgálatra kiképzett járőrt is felállítottak a huszárezredeknél, mely egy tisztből és három altisztből állt.

1890-ben az ezredtörzsnek egy–egy törzslovasszakaszt és egy távíró járőrt kell felállítani. 1910-től a huszárezredek távíró járőreit távíró szakaszokká fejlesztették, amelyeket ezred közvetlen alakulatként két-két telefonnal, illetve optikai állomással szereltek fel.

A huszárok gyalogos harcra való kiképzésére is jelentősebb hangsúlyt fektettek és az ezredek kötelékébe lovas géppuskás osztagok kerültek be. 1914-ig a 8 darab 7M Schwarzlose rendszerű gépfegyverekkel ellátott, 60 főt számláló alosztályoknak a száma 13 lett.

Császári és királyi huszárezredek 1914-benSzerkesztés

Magyar királyi honvéd huszárezredekSzerkesztés

  • Magyar Királyi 1. Honvéd Huszárezred - Budapest
  • Magyar Királyi 2. Honvéd Huszárezred - Debrecen
  • Magyar Királyi 3. Honvéd Huszárezred - Szeged
  • Magyar Királyi 4. Honvéd Huszárezred - Szabadka
  • Magyar Királyi 5. Honvéd Huszárezred - Kassa
  • Magyar Királyi 6. Honvéd Huszárezred - Zalaegerszeg
  • Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred - Pápa
  • Magyar Királyi 8. Honvéd Huszárezred - Pécs
  • Magyar Királyi 9. Honvéd Huszárezred - Marosvásárhely
  • Magyar Királyi 10. Honvéd Huszárezred - Varasd

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Johann C. Allmayer-Beck, Erich Lessing: Die K.u.k. Armee. 1848–1918. Verlag Bertelsmann, München 1974, ISBN 3-570-07287-8.
  • Stefan Rest: Des Kaisers Rock im ersten Weltkrieg. Verlag Militaria, Wien 2002, ISBN 3-9501642-0-0
  • Das k.u.k. Heer im Jahre 1895 Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien – Stocker Verlag, Graz 1997
  • K.u.k. Kriegsministerium „Dislokation und Einteilung des k.u.k Heeres, der k.u.k. Kriegsmarine, der k.k. Landwehr und der k.u. Landwehr“ in: Seidels kleines Armeeschema – Herausg.: Seidel & Sohn Wien 1914
  • k.u.k. Kriegsministerium „Adjustierungsvorschrift für das k.u.k. Heer, die k.k. Landwehr, die k.u. Landwehr, die verbundenen Einrichtungen und das Korps der Militärbeamten“ Wien 1911/1912

Lásd mégSzerkesztés