Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Az 9. "Nádasdy" Huszárezred a Habsburg Birodalom haderejének részét képező lovasságnak volt a huszárezrede. Az 1867-es Kiegyezést követően az úgynevezett Közös Hadsereg egysége volt, mely katonai alakulatként tevékenykedett az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig.
Az ezredet 1688-ban gróf Czobor Ádám lovashadtestéből állították fel. Ebből az alakulatból alakult ki a későbbi Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred. Az ezred 1769-ben kapta az össz lovasságra vonatkozó 11. Lovassági Ezred megnevezést, de egészen 1798-ig az ezredtulajdonos nevén hívták az ezredet, akinek ekkor már nem feltétlen kellett a parancsnoknak is lennie. Az ezred Európa különböző harcterein 66 híres ütközetben vett részt az első világháborúig. 13 tiszt Katonai Mária Terézia-rendet kapott, 24 huszárt Arany Vitézségi Éremmel tüntettek ki.
Az 1798-as rendszer bevezetésével, hivatalosan csak a sorszámot lehetett használni, de a gyakorlatban vegyesen használták a sorszámot az ezredtulajdonosi névvel történő megnevezést is.
1915-ben az összes ezred nevét megszüntették. Ezután az alakulat Császári és Királyi 9. Huszárezred néven szolgált. Ezt a gyakorlatban nem tudták kivitelezni, mivel a háború miatt bevezetett költségcsökkentés nem tette lehetővé új nyomtatványok és pecsétek készítését. Másfelől senki sem tartotta be szívesen ezt a parancsot és továbbra is "Nádasdy-Huszárezrednek" titulálták az ezredet.
Története szerkesztés
| Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
A huszárezredet I. Lipót császár engedélye alapján, gróf Czobor Ádám tábornok alapította, 1688-ban. A legénységet a felvidékről Léva, Nyitra, Vágsellye, Sempte környékéről toborozták. Az ezred alapját gróf Czobor Ádám és két veje, gróf Pálffy János és gróf Kollonics Ádám birtokain élők adták. Az ezred 1689. augusztus 16-án került hadrendbe. Az alapító gróf, az ezredtulajdonosi címet s kötelezettségeket vejére, erdődi és királyfalvi gróf Pálffy János ezredesre bízta, aki egyben az ezred parancsnoka is lett. A huszárok a felállításkor sárgás színű bőrdolmányt, fehér mentét, Vörös süveget és nadrágot viseltek. Karddal, pisztollyal, puskával szerelték fel őket. Az 1688. évet tekintik a reguláris magyar huszárság születési dátumának.
A kolini csata napja lett az ezrednap (1757. június 18.), amit minden évben megünnepeltek és méltóan megemlékeztek a győztesekről, az elődök hősi tettéről.
- 1690 a többlet tiszt és legénység átadva a Deák Huszárezrednek.
- 1700-ban az ezredet fel akarták oszlatni, de ehelyett újjászervezték.
- 1706-ban a feloszlatásra került Gombos- Czungenberg- és Csáky Huszárezredet századait beolvasztották az alakulatba.
- 1721-ben a rossz állapotban lévő alakulatot Eszterházy József Huszárezred mellé helyezték
- 1731 egy századot ketté osztottak, és a Dessewffy (később 3.) és Czungenberg (később 8.) huszárezredek között felosztották.
- 1748 a Trips Huszárezred egy századát beolvasztották ez ezredbe.
- 1768 az Eszterházy Imre Huszárezred egy századát beolvasztották ez ezredbe.
- 1769 az ezred a 11. Lovassági Ezred megnevezést kapta.
- 1775 a Wurmser Huszárezred ezredesi osztályát beolvasztották az alakulatba
- 1798 a 3. őrnagyi osztályt az újonnan felállított 5. Huszárezred számára átadásra került. Az ezred ekkor kapta a 9. Huszárezred megnevezést.
- 1849-ben az elbukott magyar szabadságharcot követően Leibnitzben újjá alakították.
- 1860 a 4. feloszlatásra ítélt osztályból létrehozott század az újonnan felállítandó 1. Önkéntes Huszárezrednek átadásra került teljes legénységgel.
Hadkiegészítő körzetek szerkesztés
Az ezredet a következő területekről egészítették ki:
Békehelyőrségek szerkesztés
| I. | II. | III. |
|---|---|---|
|
|
|
Ezredtulajdonos szerkesztés
- 1688 erdődi és királyfalvi gróf Pálffy János ezredes (Pálffy Huszárezred)
- 1700 Ebergényi László ezredes (Ebergényi Huszárezred)
- 1724 körösszeghi gróf Csáky György vezérőrnagy (Csáky Huszárezred)
- 1741 nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Ferenc tábornok (Husaren-Regiment Graf Nádasdy)
- 1783 erdődi és monyorókeréki gróf Erdődy Nepomuki János (1733-1806) altábornagy
- 1798 felvette a 9. Huszárezred nevet
- 1806 Johann Maria Philipp Frimont von Palota vezérőrnagy Antrodocco hercege
- 1832 Georg von Wieland altábornagy
- 1833 I. Miklós orosz cár (9. Miklós-huszárezred)
- 1849 Franz von Liechtenstein herceg altábornagy
- 1887 Thurn und Taxis herceg altábornagy
Ezred-parancsnokok szerkesztés
| I. | II. | III. |
|---|---|---|
|
Hadműveletek szerkesztés
- 1688 közvetlenül az ezred felállítását követően Boszniában be is vetették a törökök ellen.
- 1689 áttelepült a Rajnához.
- 1698 áttelepül Magyarországra. Súlyos veszteségeket szerzett Nagybecskereknél.
- 1702 itáliai harcok.
- 1706 torinói csata.
- 1708 a pápai állam elfoglalása.
- 1713 áttelepülés vissza a Rajnához.
- 1719 itáliai harcok, Messina elfoglalásában való részvétel. 1734-ig Messinában is települtek.
- 1737-39 részt vesz a dél-magyarországi területek felszabadításában.
- Az ezredet Sziléziában és Csehországban vetik be. Részt vett Prága elfoglalásában. Részt vett a felső-pfalzi és rajna-menti csatákban.
- 1746-ban részt vett a spanyol-németalföldi harcokban, németalföldi harcokban a franciák ellen.
- 1757-58-ban bevette Brandeis és részt vett a kolini csatában. Ezt követte a görlitzi leutheni és boroszlói csata.
- 1759 kunersdorfi csata.
- 1762 harcok Burkersdorfnál és Peilaunál.
Osztrák–török háború (1787–91)
- 1788 Coburg-hadtest alárendeltségébe kerülve harcolt a botoșani-i csatában, Largánál Jászvásárnál és Mehadiánál.
- 1789 Nándorfehérvár (Belgrád) elfoglalása.
- 1793 a rajnai-hadseregnek alárendelve részt vett az offenbachi- ottersheimi és knittelsheimi csatákban.
- 1796 Itáliába áttelepülve visszavonulási harcokat vívott Castiglionenál és Tarvisnál.
- 1800 harcok Italiában és Tirolban. Részt vett a marengoi- és valeggio-pozzolo-i csatában.
- 1805-13 itáliai harcokban vett részt
- 1813 ausztriai harcok. Egy Velencébe küldött osztály harcolt Castelfranconál és Cittadellanál. Gefecht bei Rezzonico. Két tiszt bátorságával elnyerte a Katonai Mária Terézia-rendet.
- 1815 járőr-és biztosítási szolgálat Franciaországban.
- 1821-ben az ezred biztosítási műveletekben vett részt Itáliában, Nápoly térségében.
1848–49-es forradalom és szabadságharc
- 1848-1849-ben a huszárezred részt vett a császári hadsereg elleni forradalomban és szabadságharcban.
- 1849-ben az ezredet újjá szervezik.
- 1864 részt vett a Schleswig hercegségben dúló harcokban. Az ezred egészen Jütlandig előre tört.
- 1866-ban részt vett a königgrätzi csatában.
Első világháború A huszárezred eleinte ezred kötelékben harcolt, majd hadosztály közvetlen huszárosztályként felosztva. A háború vége felé gyalogosként vetettél be az ezredet. Majd 1918-ban a felszámolták a győztes hatalmak nyomására. Az 1914-ben lezajlott győztes limanovai csatában az ezred hősiesen harcolt Muhr Ottmár ezredes személyes vezetésével. A túlerőben lévő támadó orosz seregeket visszaverték. Súlyos veszteségeket szerzett az ezred a csata során.
Megszüntetése szerkesztés
1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország kikiáltotta függetlenségét. A frontokon harcoló alakulatokat haza szállították és a fegyverszüneti egyezmény értelmében felszámolták őket. Ez a sors jutott a nagy múltú Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred számára is. A hivatalos források szerint viszont a Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá tartozott és mivel Magyarország függetlenné vált, nem hívhatta volna haza a többnyire magyar sorállománnyal rendelkező ezredet, hogy megszüntethesse. Ezt csak is a K.u.K. Hadügyminisztérium tehette volna meg. Nem tudni pontosan, hogy ez valaha meg is történt-e.
1914. júliusi alárendeltségi állapot szerkesztés
- V. Hadtest – 10. Lovassági Hadosztály – 8. Lovasdandár
- Nemzetiség: 81% magyar – 19% egyéb
- Ezredparancsnok: Haas Sándor ezredes
- Ezredvezénylő nyelv: magyar
- Egyenruha: sötétkék atilla fehér gombokkal és fehér csákó takaróval
Szervezete szerkesztés
A XVIII. századi folyamatos hadseregreformok során a lovasságnál az ezredeket négy osztályra, ezen belül nyolc svadronra tagolták. Kialakítottak egy tartalék svadront is 186 fővel, elsősorban az újoncok kiképzésére. Az addigi 2 század = lovassági szervezést felváltotta az immár 2 svadron = divízió szervezés. Vagyis a lovasságnál eltüntették az addig a gyalogságtól átvett kompánia (század) megnevezést és a lovassági század svadron nevet nyert, míg az addigi kétszázadnyi harcászati egység, a svadron új megnevezése divízió (osztály) lett. Szabályozták az ezredlétszámokat, a zászlók alakját, az egyenruha formáját, de a szín ezredről ezredre változott. A fegyverzet továbbra is kard, két pár pisztoly, később rövid karabély. A vezényleti nyelv német maradt, de a nem magyar származású ezredtulajdonosok, illetve ezredparancsnokok döntő többsége – tekintettel, hogy huszárjaikkal magyarul tudjanak beszélni – megtanulták a nyelvet, ha törve is, de megértették magukat.
1860-tól az ezred 2 osztályból állt, ami továbbá három-három századból. Így került bevetésre az első világháborúban.
Az egyes osztályokat a vezetőjükről nevezték el:
- az 1. osztály volt az ezredesi-osztály
- a 2. osztály volt az alezredesi-osztály
- a 3. osztály volt az 1. őrnagyi-osztály
- a 3. osztály volt a 2. őrnagyi-osztály
1798-ig az ezredeket tulajdonosuk neve szerint hívták, akiknek ténylegesen vezetniük is kellett az alakulataikat. Minden tulajdonos váltással az ezred új nevet kapott. 1798-at követően hivatalosan csak számozással illették az alakulatokat, de bizonyos esetben, illetve beszédben az éppen aktuális ezred tulajdonos nevén nevezték. Pont ezek miatt az állandó átnevezések kapcsán nehezen követhető az osztrák-magyar huszárezredek története.
Utóélete szerkesztés
Az első világháború után a Magyar Királyi Honvédség megalakította a Magyar Királyi 3. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezredet, ami egészen a második világháború végéig létezett.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források szerkesztés
- Ságvári György–Somogyi Győző: Nagy huszárkönyv. Magyar Könyvklub, 1999
- Zachar József: A magyar huszár. Corvina, 2000
- Obstlt. Alphons Frhr. v. Wrede: Geschichte der K.u.K. Wehrmacht von 1618 bis Ende des XIX Jh. Bécs, 1898–1905
- Georg Schreiber: Des Kaisers Reiterei. Österreichische Kavallerie in 4 Jahrhunderten. Mit einem Geleitwort von Alois Podhajsky. Speidel, Bécs, 1967
- B. M. Buchmann: Österreich und das Osmanische Reich. WUV-Univ. kiadó., Bécs, 1999
- Allmayer-Beck/Lessing: Die k.u.k. Armee 1848–1918. Bertelsmann, München, 1974
További információk szerkesztés
- Henriquez Vince: A cs. és kir. 9. sz. gróf Nádasdy huszárezred története 1904–1908; Az ezred tisztikara, Bp., 1930 (hasonmásban: 2014)
- Hegedűs Elemér: A császári és királyi 9. Nádasdy huszárezred Sopronban; Huszármúzeum Baráti Kör, Sárvár, 2010
- Harald Skala–Réfi Attila: A Nádasdy-huszárok különös történetei a 18. századból; szerk. Reicher Péter; Nemzeti Portrétár, Bp., 2021
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az k.u.k. Husarenregiment „Graf Nádasdy“ Nr. 9 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.