Csíkménaság
falu Romániában, Hargita megyében
Csíkménaság vagy Csíkmenaság (románul: Armășeni) falu Romániában, Hargita megyében.
| Csíkménaság (Armășeni) | |
 | |
| Csikménaság, a Csíkszentimrei Büdösfürdő felől nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkszentgyörgy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csíkszentgyörgy |
| Irányítószám | 537041 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84004 |
| Népesség | |
| Népesség | 594 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 629 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 800 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 21′ 13″, k. h. 25° 57′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 13″, k. h. 25° 57′ 38″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A falu Csíkszeredától 13 km-re keletre a Taploca-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Neve a magyar mén és ság (= domb) főnevek összetétele. Más vélemény szerint a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól ered, de ismét mások a ménes és az ág magyar szavakból magyarázzák.
Története szerkesztés
1567-ben Menessagh néven említik. A falu zab és kendertermesztéséről volt híres. 1910-ben 2178, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 726 magyar lakosa volt.
Látnivalók szerkesztés
- Román kori egykori temploma helyén épült a 15. században gótikus római katolikus temploma, melyet 1655-ben felújítottak. Korabeli freskói vannak. 1543-ban készült szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, harangjai 1582-ből és 1604-ből valók. Miseruhái közül az egyiket állítólag Mária Terézia hímezte. Sekrestyéje falában 13. századi rózsaablak van. 1858-ban barokk oldalcsarnokkal bővítették. Tornya 1836-ban épült.
- A falu első világháborús emlékművét Szervátiusz Jenő készítette.
Borvízforrások és népi fürdő szerkesztés
Híres emberek szerkesztés
Itt született szerkesztés
- Adorján Imre (1827-1897) főgimnáziumi tanár, Adorján Ágoston nagybátyja és nevelőapja, Adorján Imre országgyűlési képviselő nagybátyja.
- Adorján Ágoston (1871-1957) honvéd altábornagy, Adorján Imre főgimnáziumi tanár unokaöccse és nevelt fia.
- Adorján Imre (1884-1971) földbirtokos, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Adorján Ágoston féltestvére, Adorján Imre főgimnáziumi tanár unokaöccse.
- Tompos Péter (1885-?) színész, színigazgató.
- Antal Béla (1903-?) színész, rendező, színigazgató.
- Tekeres Sándor (1921-1977) énekművész.
- Dénes Anna Szeréna (1925-2013) szociális testvér, a kommunista diktatúra meghurcolt áldozata.
Források szerkesztés
- Daczó Katalin: Jeles alcsíkiak A-D. Csíkszereda, 2020.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}