Csíkszentgyörgy
Csíkszentgyörgy (románul Ciucsângeorgiu, németül Sankt Georg) falu Romániában Hargita megyében. A település Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Czikó, Lacz és Gál összeolvadásából keletkezett.
| Csíkszentgyörgy (Ciucsângeorgiu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkszentgyörgy |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537040 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 83990 |
| Népesség | |
| Népesség | 1938 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1803 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 8,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 880 m |
| Terület | 240,72 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csíkszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 19′ 31″, k. h. 25° 57′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 31″, k. h. 25° 57′ 38″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |
FekvéseSzerkesztés
Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik.
TörténeteSzerkesztés
1332-ben de Sancto Georgio néven említik először. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 1703–1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt.
LátnivalókSzerkesztés
- Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. 1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A templomhoz tartozik a Rózsafüzér kápolna. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
- Nagyboldogasszony kápolna áll a kálvárián a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg.
- Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben is.
- A falu közepén 18. századi görögkatolikus templom is áll, melyet az ortodoxok használnak.
BorvízforrásokSzerkesztés
TestvértelepüléseiSzerkesztés
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született a 17. században Illyés András püspök, egyházi író.
- Itt született 1817-ben Gál Sándor honvéd tábornok, az 1848–49-es szabadságharcban a székely hadosztály parancsnoka.
- Itt született 1884-ben Márton Ferenc festőművész.
- Itt született 1825-ben Madár Imre az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főhadnagya, tanár, Csík vármegye főjegyzője.
- Itt született 1863-ban Miklós István prelátus, kanonok és püspökhelyettes.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Székelyhon.ro - Újpest az új testvér
.svg){kind=small}
