Főmenü megnyitása

Csabai Ékes Lajos (születési neve Engel) (Budapest, 1896. augusztus 2.Háros-sziget, 1944.) magyar grafikus- és festőművész.

Csabai Ékes Lajos
Született Engel Lajos
1896. augusztus 2.
Budapest
Elhunyt 1944. (47 évesen)
Háros-sziget
Állampolgársága magyar
Házastársa Tolnai Edit (h. 1922–1929)
Kászony Alíz (h. 1932–1944)
Foglalkozása grafikus, festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Csabai Ékes Lajos témájú médiaállományokat.
Római lány

ÉleteSzerkesztés

Eredeti neve Engel Lajos, később használt neve csabai Ékes Lajos, majd Csabai Ékes Lajos.

Zsidó családban született, Engel Dávid és Kohn Adél fiaként, apjának címfestőműhelye volt. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult. Grafikusnak indult, meseillusztrációkat, címlap- és plakátterveket készített.

Az első világháborúban tűzharcos volt.[1] 1915-ben az olasz és az orosz hadszíntéren frontszolgálatot teljesített, megsebesült, tartalékos hadnagyként kitüntetéssel szerelt le. Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát, 1919-ben pedig maga is képző- és iparművészeti iskolát nyitott. Hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban (1922) és Németországban (1924).

A világháború után festészettel kezdett foglalkozni, a Műcsarnok 1920–1921. évi kiállításán mutatkozott be először. Hamarosan visszatért a grafikához. Bemutatta munkáit a svájci magyar grafikai kiállításon (1924), a lipcsei (1927), a kölni (1928) és a párizsi (1931) könyvkiállításon, a barcelonai világkiállításon (1929). Grafikái számos külföldi folyóiratban, még japán lapokban is megjelentek. 1927-ben a Nemzeti Szalonban állította ki grafikáit, a Magyar Grafika című lap különszámot szentelt munkáinak.

1922. július 17-én Budapesten házasságot kötött a nála hét évvel fiatalabb Tolnai Edittel, Tolnai Béla és Krausz Aranka lányával,[2] majd 1929-ben elváltak. 1932. november 9-én Budapesten feleségül vette Kászony Aliz Gabriella Erzsébet Máriát, Kászony Imre és Kulka Matild lányát.[3]

Tagja volt a Paál László Társaságnak és a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának.

A második világháború idején több alkalommal behívták munkaszolgálatra. 1944 nyarán a Háros-szigeti vasútállomáson látták utoljára.[4]

Emlékkiállítása 1947-ben volt a Művész Galériában.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Komárom-Esztergom egyesített vármegyék testnevelési és népgondozó felügyelősége által 39/1938. sz. alatt kiállított igazolvány szerint.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 521/1922. folyószáma alatt.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 770/1932. folyószáma alatt.
  4. S. Nagy Katalin, i. m., 313. o., 283. sz. jegyzet hivatkozása: Porscht Frigye: Csabai Ékes Lajos. Magyar Művészeti Fórum, 1999. december.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.