Csapody Pál

(1808–1859) nagybirtokos, táblabíró, lótenyésztő

Zalalövői Csapody Pál János Nepomuk Antal Vince (Ádánd, Somogy vármegye, 1808. augusztus 10. - Terezovác, Verőce-Drávamente megye, 1859. április 10.), ádándi nagybirtokos, híres lótenyésztő, táblabíró, 1848-as honvédkapitány.[1]

zalalövői Csapody Pál
Született 1808. augusztus 10.
Ádánd, Somogy vármegye,
Elhunyt 1859. április 10. (50 évesen)
Terezovác, Verőce-Drávamente megye
Állampolgársága magyar
Házastársa kisgeszényi Szabó Amália (1809-1888)
Foglalkozása nagybirtokos, táblabíró, lótenyésztő, honvédkapitány
Iskolái Győri Királyi Akadémia Jogi Kar (–1826)

ÉleteSzerkesztés

 
Az ádándi Csapody-kastély, amelyet Csapody Gábor építtetett.

A dunántúli nemesi származású zalalövői Csapody család sarja. Édesapja, zalalövői Csapody Gábor (1760-1825), somogyi alispán és királyi tanácsos, édesanyja, nádasi Tersztyánszky Erzsébet (1770-1841) volt. Nagyszülei zalalövői Csapody József (1727-1771), Somogy vármegye főszolgabíraja, és jobaházi Dőry Anna (1739-1805) voltak. Ükszülei zalalövői Csapody István (†1703), a zalalövői vár utolsó főkapitánya, és osztopáni Perneszy Zsófia voltak.

1824-ben lépett be a Győri Királyi Jogakadémiára, ahol jogászként diplomázott 1826-ban.[2] Az édesapja által szerzett hatalmas ádándi birtokon Csapody Pál kastélyt építtetett 1820 és 1827 között az osztopáni Perneszy család régi kastélya helyére.[3] Ádándon, két földesúr élt a 19. század elején: Csapody Pál és a szintén Perneszy leányági leszármazott vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834), somogyi alispán, akiket nem csak rokoni, hanem baráti szálak is kötöttek. A lótenyésztő Csapody Pál arab ménesei nagyon híresek voltak Dunántúlon.[4] Az igen túlsúlyos testalkata ellenére, Csapody kiválóan lovagolt és remek fogathajtó volt. Báró Wesselényi Miklós, báró Kemény Zsigmond, Deák Ferenc és Csány László közeli barátja volt. Később, aktív szerepet töltött be a szabadságharcban. 1848 augusztusában Somogyban az 5. zászlóalj az igali járásban Csapody Pál őrnagy vezette az egyik felét.[5] 1849. márciusában Roboz István vendégeskedett Ádándon Csapody Pálnál, ahol írta a „Kossuth imája, a kápolnai csatamezőn".[6]

Csapody Pál utolsó lakhelye Berchtesgaden volt, ahol egy tágas vadászvillát bérelt. Onnan sűrűn járt el Magyarországra, legtöbbször Szlavóniába, a Verőcze megyei Teresováczra leghívebb barátja és rokonához, a pribéri és vuchini Jankovich-Bésán család sarjához, pribéri és vuchini Jankovich-Bésán József úrhoz. Ott jó barátja házánál vidám vadásztársak körében 1859. áprilisában, szívszélhűdés következtében elhunyt.

Csapody Pál gyermektelen házassága után a zalalövői Csapody család végleg kihalt.

HázasságaSzerkesztés

1826. január 10-én Dozmaton vette el kisgeszényi Szabó Amália (Szombathely, 1810. január 9.-Kőszeg, 1888. december 21.) kisasszonyt,[7] kisgeszényi Szabó Ignác (1770-1828) Vas vármegye alispánja, királyi tanácsos, és Seemüller Anna (1778-1835) lányát.[8] A házasságkötésnél az egyik násznagy dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Imre (1793-1856), királyi hétszemélynök, Vas vármegye követe és főjegyzője, a másik kisgeszényi Szabó András volt. Csapody Pál és kisgeszényi Szabó Amália házasságából nem született gyermek.

JegyzetekSzerkesztés