Cserép József

Cserép József (Kiskunfélegyháza, 1858. december 23. – Tiszalök, 1948. szeptember 23.) bölcselettudor, középiskolai és egyetemi tanár, Cserép Sándor öccse.

Cserép József
Született	1858. december 23. Kiskunfélegyháza
Elhunyt	1948. szeptember 23. (89 évesen) Tiszalök
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gimnáziumi tanár bölcsészettudós
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Az algimnáziumot szülőhelyén, a felsőbb osztályokat Szegeden, az egyetemi tanulmányokat 1878-tól Budapesten végezte, ahol 1882-ben a klasszika-filológiából tanári oklevelet nyert, majd a sátoraljaújhelyi gimnáziumhoz helyettes, majd rendes tanárrá nevezték ki. 1884-ben bölcselettudor lett. 1889-ben tanári oklevelét a magyar nyelv és irodalommal egészítette ki a kolozsvári egyetemen. 1893-tól Aradon, majd 1897-től Budapesten működött mint főgimnáziumi tanár. 1893-ban a kolozsvári, 1898-ban a budapesti tudományegyetemen a római irodalomtörténet, a római régiségek magántanára lett. 1912-ben egyetemi nyilvános rendkívül tanár 1920-ban történt nyugdíjba vonulásáig.

Értekezései: Vergil alvilága (Sátoraljaújhelyi gymn. Értesítője 1887.), Cicero egy vitás helyéhez (Uo. 1891.), Zrinyiászunk Tasso és Vergil Világításában (Figyelő XXVI. XXVII. 1889.), Egy momentum C. Sallustius Crispus életéből (Erdélyi Múzeum-Egylet Kiadványai 1891.)

Munkái

• Értekezés Sallustius történetirásáról. (Sátoraljaújhely, 1883. Tudori értekezés.)
• Római régiségek. A gymnasiumi ó-klasszikus irók olvasásához segédkönyvűl, rajzokkal. (Budapest, 1888. Ism. Eget. Philol. Közlöny. 2. kiadás. Budapest, 1891.)
• Római irodalomtörténet (Budapest, 1896)
• Határidőszámítás a rómaiaknál (Budapest, 1903)
• Latin stilisztika (Pozsony, 1903)
• Római régiségek (Budapest, 1905)
• C. Julius Caesar commentariusainak folytatásai és Asinius Pollio (Budapest, 1906)
• Homéros Ithakája (Budapest, 1908)
• A magyarok eredete (Budapest, 1925)
• A magyarok őshazája és őstörténete (Budapest, 1933)
• Vílághírű Nagy Sándor a matyó-magyarság királya volt (Debrecen, 1937)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Pallas: A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István.