Főmenü megnyitása

Csontosi János (Eperjes, 1846. október 26.Budapest, 1918. október 25.) könyvtáros, corvinakutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Csontosi János
Született 1846. október 26.
Eperjes
Elhunyt 1918. október 25. (71 évesen)
Budapest
Foglalkozása könyvtáros,
történész

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

1863 és 1867 között papnövendékként Esztergomban és Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát. 1869-ben szentelték fel.

1867–1868-ban Ószőnyben nevelősködött, 1868–1869-ben az esztergomi püspöki hivatal kancellistájaként tevékenykedett. 1869-től 1871-ig Ipolynyéken, 1871-ben Nagyorosziban volt káplán. 1872-ben kilépett, és áttért az evangélikus hitre.

1874-ben az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, egy évvel később könyvtári segédje, 1881-ben segédőre lett. 1881 és 1893 között a kézirattár vezetőjeként, 1889 és 1993 között első könyvtári segédőrként működött. A pártfogója, Pulszky Ferenc ellen indított politikai hajsza részeként fegyelmi eljárás alá vonták, majd 1893 januárjában eltávolították a kézirattárban tapasztalt állítólagos hiányok és a vásárlások során történt visszaélések vádjával. Bár ártatlansága 1913-ban bebizonyosodott, rehabilitálására nem került sor életében. 1895-től 1916-os nyugdíjba vonulásáig a Budapest vidéki tankerületi főigazgatóság napidíjasaként dolgozott.

1883 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

MunkásságaSzerkesztés

A paleográfia (írástörténet) és a kodikológia (kézirattan) egyik úttörő tudósa volt Magyarországon. Ötvenkét corvina felfedezése és három visszaszerzése fűződik nevéhez. Közzétette Mátyás király és Beatrix királyné ötvenöt portréját, a Magyar Köszöntő című nyelvemléket, az 1474-ben született Birk-kódexet, a 15. század végéről való Lobkowitz-kódexet, és részletesen ismertette a 16. század elején keletkezett Jordánszky-kódex győri töredékét.

1879 és 1892 között a Magyar Könyvszemle szerkesztője volt.

EmlékezeteSzerkesztés

2009 februárjában a Magyar Könyvtárosok Egyesülete emlékülést szervezett tiszteletére az OSZK dísztermében. Az intézmény kézirattárában kamarakiállítás mutatta be pályafutása jellegzetes emlékeit.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A Konstantinápolyból visszaérkezett Corvin-codexek bibliographiai ismertetése (Budapest, 1877)
  • Ismeretlen magyar codex herceg Lobkowitz Mór raudnitzi könyvtárában (Budapest, 1879)
  • Magyarországi könyvmásolók és betűfestők a XIV–XV. században (Budapest, 1879)
  • A Budapesti Országos Könyvkiállítás latin kéziratai (Budapest, 1882)
  • Mátyás király és Beatrix királyné arcképei Corvin-codexekben (Budapest, 1888)
    németül: Bildnisse des Königs Mathias Corvinus und der Königin Beatrix in den Corvin-Codexen (Budapest, 1890)
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában 1892. aug. 15–25-ig a koronázási jubileumi feliratoktól és a magyar koronázási képekből rendezett kiállítás kalauza (Peregriny Jánossal; Budapest, 1892)
  • Két modenai Corvin-kódex története (Budapest, 1893)

ForrásokSzerkesztés