Wikipédia

Jordánszky-kódex

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódex tartalma nagy valószínűséggel boldog Báthory László pálos rendi szerzetes magyar nyelvű bibliafordításának másolata a XVI. század elejéről (1516-1519). Második fennmaradt bibliafordításunk az Ószövetség első hét könyvét és Szent Pál leveleinek kivételével a teljes Újszövetséget tartalmazza. A kódexet három darabban fedezték föl. Névadója Jordánszky Elek, esztergomi kanonok. A kódex egyike a legnagyobb és legfontosabb magyar nyelvemlékeknek. Báthory Lászlóról Gyöngyösi Gergely pálos generális perjel 1525-ben készült krónikájában (I. Remete Szent Pál Remete Testvéreinek Élete. Fráter György Alapítvány, Pilisszántó, 1998) leírja, hogy az egész Bibliát magyarra fordította, és erről ír Bod Péter Magyar Athenas c. művében is.

A kódex az esztergomi Szent Adalbert Központ kiállításán

Kutatástörténet szerkesztés

Báthory László bibliáját az alábbiak kutatták: Ányos Pál, Weszprémi István, Sándor István, Révai Miklós, Jankovich Miklós - a Jordánszky-kódex ismertetése. másolása és kiadása körül pedig Gyurikovics György, Szlemenics Pál, Horvát István, Döbrentei Gábor, Szalay László és Toldy Ferenc fáradoztak.[1]

A Jordánszky-kódex szerzője szerkesztés

Szerzőjeként leginkább Báthory Lászlót emlegetik, kinek nevét más kódexszel is összekötötték. Sándor István és Révai Miklós a Bécsi kódex bibliafordítását tulajdonították neki. Azonban Sándor és Révai még csak egy kézirati magyar bibliáról tudtak, és annak is csak egyik feléről, a Bécsi kódexről. Az ezt kiegészítő Müncheni-kódex csak 1834-ben, a másik kézirati bibliafordítás pedig, mint Jordánszky-kódex 1833-ban lett ismert. Az első két fennmaradt magyar bibliafordítás részletről Döbrentei Gábor bebizonyította,[2] hogy Tamás és Bálint ferencesek fordítása, így kizárva Báthory szerzőségét.

Ezt Jankovich Miklós állította először.[3] Jankovich szerint a Jordánszky-kódex és Báthory László (pálos szerzetes) kapcsolatát bizonyítja, hogy a kódex megmaradt részeinek papírja egyértelműen XV. század közepére datálható. Azonban a kódex - írójának elkövetett hibáiból ítélve - nem feltétlenül Báthory eredeti írása, hanem egy 1516 és 1519-ből való másolata. Báthory eredetije ugyanis Mátyás király könyvtárába jutott, így bővítve a magyar Corvin-kódexek számát.

Weszprémi István azt állítja, hogy az ő idejében a fordítás az elefánti kolostorban (ma Felsőelefánt, ahova a törökök elől menekítették) még megvolt - csak azt nem említi, hogy az eredeti, vagy egy másolat.[4]

A Jordánszky-kódex története szerkesztés

Báthory László az egész Bibliát lefordította magyarra, és a Jordánszky-kódex Fába Mátyás esztergomi főérseki káptalanhoz került.

Az első 23, addig hiányzó lapot Csemez József győri iskolaigazgatótól 1880-ban Simor János hercegprímás és esztergomi érsek 300 Ft-ért megvette, és a meglévő részhez illesztette. [5]

A teljes Jordánszky-kódexnek így következnek az egyes részei:

  • 1. Hiányzik az első számozatlan levél.
  • 2. A Csemez-töredék számozatlan levele
  • 3. Jankovich-töredék (Fol. I-II., az OSZKban, M. Ny. 4.)
  • 4. Csemez-töredék, Fol. III. (a IV. hiányzik), V.-XXV.
  • 5. A Jordánszky-kódex 63 (!) levele, Fol. XXVIII-LXXXVIII. számozással
  • 6. A Jordánszky-kódex 109 (!) levele, újrakezdődő Fol. I.-CVIII. számozással

Tehát ma az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban MSS II. 1. jelzettel őrzött kódex tehát összesen 194 levélből áll, a I.-II. fólió az OSZK-ban van.

Jelentősége szerkesztés

Csak nagyon sokára jelentkezett a társadalmi igény anyanyelvű írásművekre.

Irodalom szerkesztés

  • Toldy Ferenc: Az ó- és középkori magyar irodalom története. 2. kötet. Budapest 1862. 105.1.
  • Volf György: Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. Budapest 1879. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. 7/10.)
  • Csontosi János: A Jordánszky-codex győri töredéke. Magyar Könyvszemle 1880. 135-156.1.
  • Veinstein-Hevess Kornél: A Jordánszky- és Érdy-codex. Magyar Nyelvőr 1894. 217-220, 267-274, 313-320, 364-367. 1.
  • Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest 1894.
  • Katona Lajos: Az Érdy-codex egy helyéhez. Magyar Nyelv 1908. 465-466.1. (Az Érdy- és Jordánszky-kódex közös szentírási helyéről.)
  • Mészöly Gedeon: Legrégibb bibliafordításunkról. Magyar Nyelv 1917. 35-44, 71-83.1.
  • Horváth János (irodalomtörténész): A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest 1931. 73-290.1.
  • Mezey László: A "Báthory-biblia" körül. A mű és szerző. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1956. 191-221.1.
  • Csapodi Csaba: A Jordánszky-kódex. Helikon Kiadó (melléklet)
  • A Jordánszky-kódex. Magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről. Helikon Kiadó (reprint kiadás)
  • JORDÁNSZKY-KÓDEX | Magyar Nyelvemlékek [1]
  • Jordánszky-kódex – Magyar katolikus lexikon [2]
  • Bokor József (szerk.). Jordánszky-kódex, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Jordánszky-kódex. Békéscsaba, Helikon Kiadó 1984. 9632076044 (hasonmás)
  • A Jordánszky-kódex az Ómagyar Korpuszban

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Volf György: Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. 1. o.
  2. ↑ Régi Magyar Nyelvemlékek I. köt. Buda, 1838.
  3. ↑ Biblia ‘tudniillik’ a’ szentirás különb és eredeti magyar fordításainak öt példái. Esmérteti Wadasi Jankovich Miklós Egyházi Folyóirás 1834. IV. füz. 89-93. 1.
  4. ↑ Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographia, III. centuria, IV. köt. Bécs, 1787.
  5. ↑ Jordánszky-kódex 1984 50. o.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordánszky-kódex&oldid=24656571”