Főmenü megnyitása

A Főszékesegyházi Könyvtár vagy Bibliothéka (latinul: Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis) Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára ami 2015-ös adatok szerint 174 545 kötetet[1], és összesen 250 000 könyvtári egységet[2] őriz. Az esztergomi Víziváros déli végén, a Pázmány Péter utca és a Liszt Ferenc utca sarkán áll.

Főszékesegyházi Könyvtár
Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis
Esztergom.Bibliotheca.jpg
Becenév: Bibliotheca
Település
Cím Pázmány Péter u. 2.
Építési adatok
Megnyitás 1853
Építési stílus korai eklektikus
Védettség Műemlék
Tervező Hild József
Építész(ek) Hild József
Kivitelező Feigler János
Hasznosítása
Felhasználási terület Könyvtár
Tulajdonos Esztergom-budapesti főegyházmegye
Elhelyezkedése
Főszékesegyházi Könyvtár (Magyarország)
Főszékesegyházi Könyvtár
Főszékesegyházi Könyvtár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″
Főszékesegyházi Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Főszékesegyházi Könyvtár témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Az épületSzerkesztés

 
Főegyházi könyvtár és papnövelde Esztergomban (Vasárnapi Ujság, 1856)
 
Fugger terem
 
A lépcsőház mennyezete
 
Lépcsőházi freskó
 
Szent Jeromos szobra az épület homlokzatán

Az érsekség hazatelepülése után Rudnay érsek a középkori és újabb könyvállományt ideiglenesen a ferencesen Szent Kereszt templomában helyezte el 1821-ben. A gyűjtemény a tervek szerint a Várhegyre tervezett épületkomplexumban kapott volna helyet. Mivel anyagi és statikai okokból ez meghiúsult, a Víziváros déli végén kapott végleges helyet. Mathes János korabeli térképe szerint a könyvtárat a középkori városfal mellett kialakított telektömb szélén helyezték el, részben egy feltöltött árok területén. Itt korábban Batthyányi József (1776-1777) érsek sétateret alakított ki, 1829-ben pedig Rudnay házhelyekre osztotta fel. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki nem kezdett építkezésbe, ezért Kopácsy József érsek visszavette azt, és emeletes házat kezdett építeni a könyvtárnak, de 1847-ben bekövetkezett halála félbeszakította a munkálatokat. 1852-ben Szcitovszky hercegprímás a telket átadta a főkáptalannak, hogy fejezzék be és tartsák fönn az épületet.[3] 1853-ra épült fel, Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. Ez volt az ország első olyan modern könyvtárépülete, ahol elkülönültek az olvasótermek és a raktárak.[4] Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. A második világháború alatt, 1944-ben megrongálódott, és csak 1961-ben került sor helyreállítására. Műemléki védettséget élvez.

TörténeteSzerkesztés

Az intézmény jelentős kódex-anyaggal rendelkezik. 738 ősnyomtatványt, és számos középkori kódexet őriz. 1397-ben Küküllei János, Nagy Lajos király történetírója jelentős könyvadománnyal gazdagította a könyvtárat. Vitéz János esztergomi érsek alatt a Bibliotheca a királyi udvar könyvtárával is vetekedett. A török elől – mint sok más esztergomi intézmény – 1528-ban a könyvtár Nagyszombatra menekült. 1611-ben összevonták az érseki és a kanonoki könyvtárakkal. az érsekség Esztergomba való visszaköltözésekor a Pozsonyi Érseki Könyvtár kötetei is Esztergomba kerültek. 1898-tól 1913-ig az épületben működött a Balassa Bálint Múzeum is. Az 1920-as évektől az emelet nagy termében (8,5×35 méter) állandó régészeti kiállítás működött.

A gyűjtemény jelentősebb darabjaiSzerkesztés

Források és jegyzetekSzerkesztés

  1. Könyvtárak Komárom-Esztergom Megyében
  2. BIBLIO2. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  3. Annales Strigonienses 1994. 54. o.
  4. Czékli Béla könyvtárigazgató előadása, 2010. február 20.
  5. http://www.szmh.hu/?p=sajtomegjelenesek/magyar-kurir-2

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés