Főszékesegyházi Könyvtár

egyházi könyvtár Esztegomban

A Főszékesegyházi Könyvtár vagy Bibliothéka (latinul: Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis) Magyarország legrégebbi, és leggazdagabb egyházi könyvtára ami 2015-ös adatok szerint 174 545 kötetet,[1] és összesen 250 000 könyvtári egységet[2] őriz. Az esztergomi Víziváros déli végén, a Pázmány Péter utca és a Liszt Ferenc utca sarkán áll.

Főszékesegyházi Könyvtár
Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis
Becenév: Bibliotheca
Település
CímPázmány Péter u. 2.
Építési adatok
Megnyitás1853
Építési stíluskorai eklektikus
VédettségMűemlék
TervezőHild József
Építész(ek)Hild József
KivitelezőFeigler János
Hasznosítása
Felhasználási területKönyvtár
TulajdonosEsztergom-budapesti főegyházmegye
Elhelyezkedése
Főszékesegyházi Könyvtár (Esztergom)
Főszékesegyházi Könyvtár
Főszékesegyházi Könyvtár
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″47.796528°N 18.738611°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 48″, k. h. 18° 44′ 19″47.796528°N 18.738611°E
Térkép
Főszékesegyházi Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Főszékesegyházi Könyvtár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az épület

szerkesztés
 
Főegyházi könyvtár és papnövelde Esztergomban (Vasárnapi Ujság, 1856)
 
Fugger terem
 
A lépcsőház mennyezete
 
Lépcsőházi freskó
 
 
Szent Jeromos szobra az épület homlokzatán

Az érsekség hazatelepülése után Rudnay érsek a középkori és újabb könyvállományt ideiglenesen a ferencesen Szent Kereszt templomában helyezte el 1821-ben. A gyűjtemény a tervek szerint a Várhegyre tervezett épületkomplexumban kapott volna helyet. Mivel anyagi és statikai okokból ez meghiúsult, a Víziváros déli végén kapott végleges helyet. Mathes János korabeli térképe szerint a könyvtárat a középkori városfal mellett kialakított telektömb szélén helyezték el, részben egy feltöltött árok területén. Itt korábban Batthyányi József (1776-1777) érsek sétateret alakított ki, 1829-ben pedig Rudnay házhelyekre osztotta fel. A saroktelket Beimel József nyomdász kapta meg, aki nem kezdett építkezésbe, ezért Kopácsy József érsek visszavette azt, és emeletes házat kezdett építeni a könyvtárnak, de 1847-ben bekövetkezett halála félbeszakította a munkálatokat. 1852-ben Szcitovszky hercegprímás a telket átadta a főkáptalannak, hogy fejezzék be és tartsák fönn az épületet.[3] 1853-ra épült fel, Hild József tervei szerint, korai eklektikus stílusban. Ez volt az ország első olyan modern könyvtárépülete, ahol elkülönültek az olvasótermek és a raktárak.[4] Az épület homlokzatán Szent Jeromos szobra látható. A második világháború alatt, 1944-ben megrongálódott, és csak 1961-ben került sor helyreállítására. Műemléki védettséget élvez.

Története

szerkesztés

Az intézmény jelentős kódex-anyaggal rendelkezik. 738 ősnyomtatványt, és számos középkori kódexet őriz. 1397-ben Küküllei János, Nagy Lajos király történetírója jelentős könyvadománnyal gazdagította a könyvtárat. Vitéz János esztergomi érsek alatt a Bibliotheca a királyi udvar könyvtárával is vetekedett. A török elől – mint sok más esztergomi intézmény – 1528-ban a könyvtár Nagyszombatra menekült. 1611-ben összevonták az érseki és a kanonoki könyvtárakkal. az érsekség Esztergomba való visszaköltözésekor a Pozsonyi Érseki Könyvtár kötetei is Esztergomba kerültek. 1898-tól 1913-ig az épületben működött a Balassa Bálint Múzeum is. Az 1920-as évektől az emelet nagy termében (8,5×35 méter) állandó régészeti kiállítás működött.

A gyűjtemény jelentősebb darabjai

szerkesztés
  1. Könyvtárak Komárom-Esztergom Megyében. [2019. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 16.)
  2. BIBLIO2. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 7.)
  3. Annales Strigonienses 1994. 54. o.
  4. Czékli Béla könyvtárigazgató előadása, 2010. február 20.
  5. http://www.szmh.hu/?p=sajtomegjelenesek/magyar-kurir-2

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Beke Margit: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Batthyány-gyűjteményének katalógusa; OSZK, Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai)
  • S. Sasváry Zoltán: Adatok egy könyvgyűjtemény történetéhez. Az esztergomi Bibliotheca Fugger gyűjteménye; magánkiadás, Budapest, 2005
  • Kovách Zoltán: Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története a 11. századtól 1820-ig; kieg., bibliográfia Szepesi Zsuzsanna; 2. bőv. kiad.; Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom, 2011
  • Libri diversi magni et parvi. Válogatott tanulmányok a Főszékesegyházi Könyvtár állománytörténetéhez és Esztergom város középkori könyvkultúrájához; szerk. Körmendy Kinga és Madas Edit; Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár–Fragmenta Codicum Műhely, Esztergom, 2021