Főmenü megnyitása

Volf György (Törökbálint, 1843. október 3.Budapest, 1897. szeptember 13.) gimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Volf György
Erdélyi Mór fényképe Volf Györgyről
Erdélyi Mór fényképe Volf Györgyről
Született 1843. október 3.
Törökbálint
Elhunyt 1897. szeptember 13. (53 évesen)
Budapest
Foglalkozása nyelvész, gimnáziumigazgató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Volf György témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

Német családból származott; Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, majd a budapesti egyetemen hallgatott klasszika-filológiai, magyar és német nyelvi és irodalmi előadásokat. 1869. áprilistól egy évig helyettes tanár volt a fővárosi IV. kerületi főreáliskolában. 1872-ben rendes tanár a II. kerületi, 1873-ban pedig az akkori VI. kerületi főreáliskolában. Néhány évvel később a tanárképző-intézet gyakorló főgimnáziumához nevezték ki, melynek 1890-ben igazgatója lett. Az MTA 1877-ben levelező tagjává, 1894-ben rendes tagjává választotta. 1897-ben a budapesti tanárvizsgáló bizottság alelnöke és az akadémia nyelvtudományi bizottságának elnöke lett.

Nyelvtudományunk történetében ortológus-harcain kívül főként a középkori magyar szövegek kiadásával örökítette meg nevét. A nyelvemlékekkel való foglalkozás vezette a honfoglaláskori műveltség kérdéseinek tárgyalásához.

CikkeiSzerkesztés

Cikkei megjelentek a Magyar Nyelvőrben (1872-től), a Hunfalvy-Albumban (1891), a Nyelvtudományi Közleményekben (1885., 1895-96.), a Budapesti Szemlében (1879-80., 1891-94.), a Budenz-Albumban (1884.) az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1881-82., 1890., 1892.), az Akadémiai Értesítőben (1892, 1895.), a M. Tanügyben (1872., 1876., 1879., 1883-84.), a Tanáregylet Közlönyében (1872. 1884-90.), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891).

Kisebb-nagyobb közlemények 1886-tól a következő lapokban: Fővárosi Lapok, A Hon, Független Lapok, Egyetértés, Pesti Napló, Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Nemzet, Hazánk és a Külföld, Népnevelők Lapja, Természettudományi Közlöny, Jogtudományi Közlöny, M. Könyv-Szemle, Könyvkiállítási kalauz, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben.

MunkáiSzerkesztés

  • Nyelvemléktár. Régi magyar codexek és nyomtatványok. Kiadja a M. Tudom. Akadémia nyelvtudományi bizottsága Bpest, 1874-1890. Tizennégy kötet. (A kódexirodalommal foglalkozó nyelvészek és irodalomtudósok egyik legfontosabb forrásmunkája.)
    • (I. 1874. Bécsi és müncheni-Codex. II. 1874. Weszprémi-, Peer-, Winkler-, Sándor-, Gyöngyösi-, Thewrewk-, Kriza-, Bod-Codex IV. és V. k. 1876. Érdy-Codex. VI. 1877. Tihanyi-, Kazinczy-, Horváth-Codex. VII. 1878. Ehrenfeld-, Simor-Cornides-Codex Szent Krisztina élete. Vitkovics-Lányi-Codex. VIII. 1879. Szent Margit élete, Példák Könyve, Könyvecske a szent apostoloknak méltóságáról, Apor-, Kulcsár-Codex. IX. és X. k. 1888. Érsekújvári-Codex, XI. 1881. Debreczeni-, Gömöry-Codex, XII. 1884. Döbrentei-, Teleki-Codex, XIII. 1885. Festetics-, Pozsonyi-, Keszthelyi-Codex, Miskolczi töredék. XIV. 1890. Lobkowitz-, Batthyányi-, Czeh-Codex. Az I-II. és IV-XIV. kötetekben a Régi Magyar Codexek irodalomtörténeti ismertetése).
  • Az Ehrenfeld-Codex. A legrégibb magyar könyv ismertetése és hű lenyomata. U. ott, 1881. (Különnyomat a Nyelvemléktárból).
  • Bátori László és a Jordánszky-Codex bibliafordítása. U. ott, 1879. (Akadémiai székfoglaló).
  • Kiktől tanult a magyar írni, olvasni? (A régi magyar orthographia kulcsa). U. ott, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből XII. 6.).
  • Régi Magyar Nyelvemlékek. Kiadta a M. Tudom. Akadémia. U. ott, 1888. Két kötet. (VI. k. 2. osztály. Egyházi verses könyv: Winkler-Codex, V. k. A Jordánszky-Codex bibliafordítása, kiegészítve a Jankovich- és Csemez- Töredékkel).
  • A magyar helyesírás alapja. U. ott, 1894.
  • Első keresztény térítőink, nyelvünk, írásunk és történetünk tanubizonysága szerint. U. ott, 1896. (Különny. a Budapesti Szemléből). Székfoglaló).
  • A m. kir. tanárképző-intézeti gyakorló gymnasium tanári karának irodalmi működése. U. ott, 1896.
  • A honfoglaló magyarok műveltsége. U. ott, 1897. (Különny. az Akadémiai Értesítőből).
  • Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás. U. ott, 1897. (Különny. a Nyelvtud. Közleményekből).
  • Volf György összegyűjtött munkái. Két kötet. Budapest, 1907–1914. (Demecki Mihály kiadása.)

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Waldapfel János: Volf György emlékezete − Magyar Paedagogia, VII. évf. 1898, 65−72. p.