Főmenü megnyitása

Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. június 10.Budapest, 1960. május 29.) magyar nyelvész, műfordító. Kutatási területe a régi magyar nyelv és irodalom, a magyar kódexek és nyelvemlékek stíluskritikai vizsgálata, illetve a nyelvtörténeti kérdések voltak.

Mészöly Gedeon
Arcképe SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
Arcképe SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből
Született 1880. június 10.
Tabajd
Elhunyt 1960. május 29. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása magyar nyelvész és irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Kolozsvárott és Budapesten folytatott felsőfokú tanulmányokat (1898-1903). Magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári tudományegyetemen 1908-ban. 1903 és 1914 között Kunszentmiklóson tanított, később Bécsbe, majd Münchenbe utazott tanulmányútra. 1914-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrének nevezték ki. 1921-ben az MTA levelező tagja, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. 1922 és 1958 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem majd József Attila Tudományegyetem Urál-Altáji, majd a Finnugor Nyelvészeti Tanszék vezetői tisztét töltötte be. Az 1928–29-es és 1950-51-es tanévben a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt. 1958. augusztus 31-én vonult nyugdíjba.

MunkásságaSzerkesztés

Munkásságában a magyar nyelvemlékek vallatása, a magyar nyelvtörténet problémáinak vizsgálata szervesen összekapcsolódott a finnugor nyelvészettel. A sokoldalú Mészöly magyar nyelvtörténeti kutatásai mellett jeles irodalomtörténész, műfordító és közreadói tevékenysége is jelentős. Lefordította például Puskin Anyeginjét (1945), Homérosz Odüsszeiáját (1959) is. A ő szöveggondozásában jelent meg többek közt Katona József Bánk bán c. drámája (1920), Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeménye (1922). Mészöly még szépíróként is jelentkezett, 1927-ben írta meg és adták elő Szegeden Tótágas c. politikai töltetű szatirikus bohózatát, amely miatt a Kisgazdapárt interpellált a parlamentben, a szerző ezen okból majdnem elvesztette egyetemi állását.[1]

Művei (válogatás)Szerkesztés

Tudományos tisztségekSzerkesztés

 
Mészöly Gedeon a Tótágas főszereplőivel Szegeden, 1927.
SZTE gyűjteménye
  • Szegedi Füzetek szerkesztője (1934-1936)
  • Nép és Nyelv szerkesztője (1941-1944)
  • Országos Felsőoktatási Tanács tag
  • Országos Közoktatási Tanács tag

Társasági tagságSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

  • Munka érdemrend
  • Munka Vörös Zászló Érdemrend

EmlékezeteSzerkesztés

Ma Tabajd község általános iskolája viseli a nevét.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mikola Tibor: Nyelvészet. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 186-187. p.
  2. Benne Péter László: Mészöly Gedeon munkássága. Bibliográfia.

ForrásokSzerkesztés

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, kiad. Mészáros Rezső. Mészöly Gedeon lásd 165-166. p. ISBN 963-482-037-9

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Gedeon témájú médiaállományokat.