Főmenü megnyitása

Déznai Viktor (Arad, 1884. május 25.Kolozsvár, 1968. december 1.) romániai magyar közíró, az urbanisztika kutatója.

Déznai Viktor
Született 1884. május 25.
Arad
Elhunyt 1968. december 1. (84 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása közíró,
urbanisztika kutató

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Zsidó családba született.[1] Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen s a párizsi Sorbonne-on végezte mint francia nyelv és irodalom szakos tanár, a bölcsészet doktora, 1907-től a temesvári állami főreáliskola, 1919-től a zsidó líceum tanára s a munkásgimnázium igazgatója, 1948-tól 1950-ig a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen egyidejűleg az urbanisztikai és városrendészeti tanszék tanára. 1958-ig az akadémia kolozsvári könyvtárában dolgozott.

Már a saját kiadásában megjelent disszertációja (A természetérzékről a XVII. század francia irodalmában, Budapest, 1907) sokoldalúságát tanúsította. Az első világháború előtt kezdte el várostudományi tanulmányait, s ez irányú kutatásainak 1912-ben az urbanológia nevet adta; ezt a kifejezést a külföldi szakirodalom is átvette, kiegészítve urbanisztikával, vagyis a várostudomány technikai alkalmazásával.

Behatóan tanulmányozta a föld alatti városépítés problémáját, s nemzetközi urbanisztikai kongresszusokon vett részt 1934-ben Lyonban, 1937-ben Párizsban. Tagja volt több európai és amerikai társulatnak; az 1930-as évektől kezdve több javaslatot tett (így a Genfi Egyetem J.-J. Rousseau Pedagógiai Intézetének is) szellemi olimpiászok rendezésére; a második világháború után kidolgozta egy nemzetközi és egy hazai városkutató intézet tervét, s állami megrendelésre megírta Kolozsvár urbanisztikai történetét.

Szaklapokban, köztük a román Urbanismul, a budapesti Városok Lapja, a párizsi La Vie Urbaine, a stuttgarti Zirkel és a genfi Oeuvres hasábjain öt nyelven jelent meg mintegy félszáz tanulmánya a várostudomány köréből, különös tekintettel a világ elvárosiasodásának, város és háború viszonyának s a hazai városok, így Bukarest, Temesvár, Kolozsvár fejlődésének kérdéseire. A Temesvári Hírlap, Független Újság, Kézirat, Ifjú Kelet, Korunk (mindkét folyam), Utunk, Tribuna, Contemporanul, Viața Economică munkatársa volt.

KöteteiSzerkesztés

  • L'urbanisation du monde (Brüsszel, 1932)
  • A D-terv (Gárdonyi Istvánnal, regény, Prager Könyvkiadó, Pozsony, 1938)
  • Szovjetunió (I-II., 1946)
  • A városok általános osztályozásáról szóló feldolgozásai kéziratban maradtak, s könyvtárával, gyűjteményeivel, levelezésével együtt adományként az akadémia kolozsvári fiókjának könyvtárába kerültek.

IrodalomSzerkesztés

  • Élettörténetét és munkásságát tanítványa, Bleyer György írta meg (kéziratban a család tulajdonában).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés