Dörögdi Miklós (érsek)

(?–1361) esztergomi érsek, majd püspök

Dörögdi Miklós (Felsődörögd, ? – Eger?, 1361. június 15. után) egy ideig választott esztergomi érsek, majd haláláig egri püspök.

Dörögdi Miklós
Született 1290
Taliándörögd
Elhunyt

Eger
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztsége
  • katolikus püspök
  • katolikus érsek (1329–)
  • megyéspüspök (1330. szeptember 17. – )
Iskolái Bolognai Egyetem ( – nincs)
Sírhelye Egri főszékesegyház

A Péc nemzetség Zala vármegyei birtokos ágából származott. Bolognában végezte az egyetemet, Bolognában az ultramontánok vagyis nem olasz tanulók testületének igazgatója volt 1317-ben.[2] 1316 előtt veszprémi kanonok. 13161319 között Bolognában rektor.[3] Rektorsága alatt vezették be az egyház új törvényeit, eközben ˙(1317-től) esztergomi kanonok és nyitrai főesperes. 1319-ben tért vissza Magyarországra és Tamás érsek kancellárja lett. 1320-ban pozsonyi prépost, királyi kápolnaispán. 1325-től királyi káplán,[4] 1328-ban az esztergomi káptalan érseknek választotta meg.[3] 1329 novembere és 1330 körüli időszakban választott esztergomi érsek. Az érseki széket elfoglalta, s a pápai megerősítéséért Avignonba indult. Konstanz városa előtt Monforti Hugó és Radulf grófok, rablólovagok kifosztották. Fogságából szabadulva 1330 nyarán ért Avignonba, de a pápa Telegdi Csanád egri püspököt akarta érsekké tenni. Dörögdi ezért lemondott. 1330. október 1-jétől egri püspök.[4] 1330-ban János cseh királynál járt követségben, őt Visegrádra kísérte.[3] Egyházmegyéje területén az 1332 és 1337 között készült pápai tizedjegyzék szerint 821 plébánia, 12 prépostság és apátság volt. 1335-ben fontos diplomáciai küldetést teljesített, s az idősebb Erzsébet királynét elkísérte Itáliába. Pápai utasításra részt vett a magyarországi bencés kolostorok megreformálásában. Nevéhez fűződik az Eger-Felnémet feletti Almár-völgy pálos, és talán a felsőtárkányi Barát-réti karthauzi kolostor alapítása is.

Jelentős bővítéseket hajtott végre az egri (vár)székesegyházon, az általa emeltetett nyugati toronypár közti bejáratban temették el. Síremléke 1506-ban egy villámcsapás által keletkezett tűzben elpusztult, de pótolták; sajnos ez sem maradt fenn. Magát a sírt az 1970-es években bolygatottan ugyan, de mégis értékelhető állapotban találták meg (az egyetlen ismert temetkezési helyű egri püspök maradványai azóta sem kerültek visszatemetésre). Jelenlegi ismereteink szerint 1361. június 15-én még élt; magas kora alapján feltételezhető, hogy székhelyén, Egerben hunyt el.

Esztergomban 1330. február 8. és szeptember 16. között a szék üres, utóda 1330. szeptember 17-től Telegdi Csanád. Egerben kinevezett utódát 1362. november 28-án említik először Szécsényi Mihály személyében.[4]

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. dorogdi
  2. Bokor József (szerk.). Dörögdi Miklós, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2019. június 5. 
  3. a b c Veszprémi magyar életrajzi lexikon. [2004. december 28-i dátummal az mek.iif.hu eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 24.)
  4. a b c Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 703. p.


Elődje:
Piast Boleszláv
Esztergomi érsek
1329–1330
Utódja:
Telegdi Csanád
Előde:
Telegdi Csanád
Egri püspök
1330–1361
Utóda:
Szécsényi Mihály