Popper Dávid
Popper Dávid vagy David Popper (Prága, 1843. június 16. – Baden bei Wien, 1913. augusztus 7.) cseh gordonkaművész, zeneszerző, Popper Leó édesapja.
| Popper Dávid | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1843. június 18.[1][2][3][4][5] Prága[6][7][8][9] |
| Elhunyt | 1913. augusztus 7. (70 évesen)[1][10][11][12][3] Baden bei Wien[13][7][9] |
| Házastársa | Sophie Menter (1872–1886, válás) |
| Gyermekei | Popper Leó |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Műfajok | komolyzene |
| Hangszer | gordonka |
| Díjak | Ferenc József-rend |
| Tevékenység |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Popper Dávid témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés
David Popper, Anselmus v. Angelus Popper prágai kántor és Esther Kisch fia, a prágai konzervatóriumban nyerte zenei képzését, gordonkát Julius Goltermann alatt tanult. Fiatal művészként Hans von Bülow kíséretével hangversenyezett. 1863-tól nagyobb koncertkörutat tett Európa nagyvárosaiban, és jeles sikereket aratott Németföldön, Svájcban, Magyarországon (1867-ben), Hollandiában és Angliában. Bülow ajánlására Friedrich Wilhelm Konstantin von Hohenzollern herceg löwenburgi kamarazenekarának tagja lett.
Bécsben 1867-ben debütált; 1868-tól 1873-ig a bécsi udvari opera zenekarában működött mint első gordonkaművész és koncertmester, emellett a Hellmesberger Vonósnégyes tagja volt. Erre az időszakra (1872) esett első házassága is Sophie Menterrel, Liszt Ferenc tanítványával. Miután a bécsi operától megvált, 1873-tól közös koncertturnékon vett részt feleségével (többek között Magyarországon 1875-ben és 1877-ben), azonban 1886-ban elváltak. Az 1880-as évek második feléig Európa-szerte utazott, élt Londonban, Párizsban, Szentpétervárott, Bécsben és Berlinben; az egész kontinensen fényes sikereket aratott kimagasló művészetével. 1882-ben Émile Sauret francia hegedűművésszel Spanyolországban és Portugáliában turnézott.
1886-ban hívták meg a Magyar Királyi Zeneakadémiára, a gordonka és vonósnégyes tanszak tanárának. Tanította és pártfogásába vette Schiffer Adolfot. Hubay Jenővel világhírű vonósnégyest alapított, amely évtizedeken át meghatározó jelentőségű volt a magyar koncertéletben. Brahms-hangversenyeiken éveken át a zeneszerző is személyesen közreműködött. 1896-ban együtt mutatták be Brahms c-moll trióját. Brahms neki ajánlotta szonátáját, ezt a szerzővel közösen mutatták be Budapesten. Emellett különböző kamaraegyüttesekben is szerepelt mint szólista; később a Zeneakadémia karmestereként is.
Popper Dávid mint komponista is kiváló helyet foglalt el a zenevilágban. Közel hetvenöt gordonkadarabot írt, számos keresett és közkedvelt gordonka-versenydarabot szerzett, emellett más műveket is komponált egyéb hangszerekre. Pedagógiai művei, karakter- és szalondarabjai, átiratai a gordonkairodalom remekei.
Főbb művei
szerkesztésGordonkaversenyek
szerkesztés- d-moll, Op. 8,
- e-moll, Op. 24
- G-dúr, Op. 59,
- h-moll, Op. 72
Duók
szerkesztés- Elfentanz, Op. 39
- Zweite Tarantella, Op. 57
Fantáziák
szerkesztés- Fantasie über kleinrussische Lieder, Op. 43
Dalok
szerkesztés- Fonódal, op. 55 Nr. 1
- Wie einst in schöner'n Tagen, Op. 64 Nr. 1
- Wiegenlied, Op. 64 Nr. 3
Noktürnök
szerkesztés- Nocturne Nr. 3, Op. 42
Rapszódiák
szerkesztés- Ungarische Rhapsodie, Op. 68
Szerenádok
szerkesztés- Sérénade, Op. 54 Nr. 2
- Im Walde, op. 50
Táncok
szerkesztés- Gavotte, Op. 76 No. 2
- Mazurka, Op. 11, No. 3
- Gnomentanz, Op. 50, No.2
- Gavotte, Op. 23
Zenekari művek
szerkesztés- Rekviem, Op. 66
- Szvit, Op. 16
- Caprice, Suite de 2 morceaux originaux, Op. 74
Karakter- és szalondarabok gordonkára és zongorára
szerkesztés- Polonaise de concert Op.14
- Sérénade orientale Op. 18
- Tarentelle Op. 33
- Spinnlied Op. 55/1
- Ungarische Rhapsodie Op. 68.
Kadenciák gordonkaversenyekhez
szerkesztés- Joseph Haydn, Camille Saint-Saëns, Volkmann, Schumann, Molique műveihez
Átiratok gordonkára és zongorára
szerkesztés- Chopin, Csajkovszkij, Pergolesi, Schubert, Schumann műveiből
Pedagógiai művek
szerkesztés- Hohe Schule des Violoncell-Spiels, Op. 73
- Zehn mittelschwere grosse Etüden für Violoncell, Op. 76
Emlékversenyek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Czechoslovak Music Dictionary of Persons and Institutions
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ n80063359
- ↑ https://vademecum.nacr.cz/vademecum/permalink?xid=93c31c6e-ee63-4d8b-8e40-ed0dc47d42a5&scan=490d5eabb428e6a2f127b1011897272b, 2023. augusztus 14.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Поппер Давид, 2015. szeptember 28.
- ↑ Popper, David (BLKÖ)
- ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
szerkesztés- Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3
- De'ak, Stephen. David Popper (angol nyelven). Neptune City, N.J.: Paganiniana Publications (1980). ISBN 0876666217
- Tunca, Ozan (2004. aug.). „Popularity contest: Most commonly used étude books in American colleges and universities” (angol nyelven). American String Teacher 54 (3).
- von Wasielewski, W.J.. Das Violoncell und seine Geschichte (német nyelven). Lipcse: Breitkopf und Härtel (1889)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Nekrológok
szerkesztés- Deák István (1913. szeptember 16.). „Popper Dávid”. A Zene.
- Járosy D. (1913. szeptember 15.). „Popper Dávid”. Zeneközlöny.
- Ász Dezső (1913. szeptember 16.). „Popper Dávid”. Nyugat VI (18).
- Hubay Jenő (1913. szeptember 15.). „Popper Dávid”. Zeneközlöny.
