Denver Broncos

A Denver Broncos amerikaifutball-csapat az Amerikai Egyesült Államokban, coloradoi Denverben, amely az NFL AFC konferenciájának nyugat csoportjában játszik.

Denver Broncos
Csapatadatok
Székhely	Denver, Colorado
Alapítva	1959. augusztus 14.
Csapatszínek	narancssárga, tengerészkék, fehér
Kabalafigura	Miles
Vezetőedző	Sean Payton
Tulajdonos	Pat Bowlen
Elnök	Joe Ellis
Stadionok	Mile High Stadium (1960-2000) INVESCO Field at Mile High (2001–)
Szereplés
NFL (1970)	American Football Conference (1970–) -AFC West (1970–)
AFL (1960–1969)	nyugati csoport
Bajnoki címek
Super Bowl (3)	1997 (Super Bowl XXXII), 1998 (Super Bowl XXXIII), 2015 (Super Bowl 50)
Konferencia (8)	AFC: 1977, 1986, 1987, 1989, 1997, 1998, 2013, 2015
Csoport (15)	AFC West: 1977, 1978, 1984, 1986, 1987, 1989, 1991, 1996, 1998, 2005, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015

Története

A Denver Broncost 1959. augusztus 14-én alapította a már ismert sportvállalkozó – már volt egy Denver Bears nevű baseballcsapata – Bob Howsam (az apja, Lee Howsam és bátyja, Earl Howsam társaságában). Nevét a szurkolók szavazták meg Broncosnak (vadlovak). A franchise az American Football League (AFL) nyugati csoportjában kezdte meg pályafutását. A csoportban négy, míg a keleti csoportban öt csapat szerepelt. Kezdeti feltűnését egy megszűnő csapattól átvett sportfelszerelésének köszönhette, a zokni ugyanis – ezt a szurkolók nagyon mulatságosnak tartották – függőlegesen csíkozott barna-sárga volt. A folyamatos gúnyolódások miatt ezt a ruhadarabot 1962-ben ünnepélyes körülmények között nyilvánosan elégették.

A csapat Frank Filchock vezetőedzővel kezdte az első szezont, és első alapszakaszbeli mérkőzésüket, 1960. szeptember 9-én sikerrel vették a Boston Patriots (a későbbi New England Patriots) otthonában (13–10). Ez volt az AFL történetének első mérkőzése. A folytatásban eleinte még viszonylag jól szerepeltek (a következő öt mérkőzésből is megnyertek hármat), de azután a hátralévő meccseken – egy döntetlen kivételével – sorra vereséget szenvedtek, és a mutatójuk 4–9–1 volt. Nem voltak sikeresebbek a következő idények sem, az 1962-es 7–7 kivételével sorra negatív mutatóval zártak. Az 1960-as évek második felében egy másik mérkőzésük emelkedik ki: 1967. augusztus 5-én 13–7-re legyőzték a Detroit Lionst. A mérkőzés azért emlékezetes, mert ez volt az első eset, hogy AFL-csapat le tudott győzni egy NFL-gárdát.

A két liga egyesülésekor, 1970-ben a Broncost az AFC nyugati csoportjába sorolták be, az Oakland Raiders, a San Diego Chargers és a Kansas City Chiefs társaságában. Ezt megelőzően, még 1968-ban a város megvásárolta a csapat otthonát, a Bears Stadiont, és folyamatosan korszerűsítették. A stadion ekkor kapta a nevét: Mile High, mert Denver városa a tengerszint felett 1609 méterre helyezkedik el (1 angol mérföld (mile)=1609,3 méter). A csapat a nyitó szezonban negatív, 5–8-as mutatót ért el, míg az első pozitív idényük 1973-ban volt (7–5–2), de az első csoportgyőzelem csak 1977-ben jött el. A mutatójuk 12–2 volt, és bejutottak a rájátszásba. Első meccsüket 34–21-re nyerték a Pittsburgh Steelers ellen, a másodikat az Oakland Raiders ellen (20–17), és fennállásuk 18. évében készülhettek a Super Bowlra. a 12. nagydöntőt a New Orleans-i Louisiana Superdome-ban játszották 76 400 néző előtt, 1978. január 15-én, és a Dallas Cowboys 27–10-re legyőzte őket. Ez volt az a pont, amikor az NFL szurkolói végleg elfogadták a Denver Broncos csapatát, és amivel végre megteremtette tekintélyét.

A következő évben is nyerték a csoportot, de a rájátszásban már nem voltak sikeresek (Seattle Seahawks, 10–33). A következő három év a teljes sikertelenség jegyében telt el, 1983-ban ugyan a csoport harmadik helyéről bejutottak a playoffba, de ott kikaptak a Pittsburgh-től. A következő szezonban már megnyerték a csoportjukat, de a rájátszás ekkor sem sikerült (Steelers, 24–17). 1985-ben ugyan 11–5-tel zártak, mégsem játszhattak a playoffban.

Ezt követően sikeres időszak következett a Broncos életében: 1986 és 1991 között – John Elway irányító vezetésével – négy alkalommal nyerték meg a csoportjukat, háromszor jutottak be a Super Bowlba (1986, 1987, 1989), de ott mindháromszor vereséget szenvedtek, sorra a New York Giants, a Washington Redskins és a San Francisco 49ers ellen. 1995-ben érkezett az együtteshez Mike Shanahan vezetőedző és Terrell Davis futó. 1996 és 1999 között kétszer jutottak a rájátszásba, de ott már nem voltak eredményesek.

Két kimagaslóan sikeres év következett. 1997-ben 12–4-gyel nyerték a csoportjukat, miközben a már 37 éves John Elway csapatrekordot jelentő 27 touchdownpasszt adott. A rájátszásban mindent nyertek (Jacksonville Jaguars 42–17, Kansas City Chiefs 14–10, Pittsburgh Steelers 24–21). A nagydöntőt a San Diego-i Qualcomm Stadionban játszották 1998. január 25-én. A Green Bay Packers ellen játszott mérkőzésen Terrell Davis három touchdownt és 157 yardot futott, és a gárda 31–24-re megnyerte a döntőt, története során először világbajnoknak mondhatta magát. A döntő MVP-jének Terrell Davist választották, és ebből a csapatból később a Hall of Fame-be került John Elway, Shannon Sharpe és Gary Zimmerman.

1998-ra az irányító John Elway még egy évet vállalt, és a csapat ismét kiválóan teljesített: csoportgyőzelem 14–2-vel, győzelmek a rájátszásban (Miami Dolphins 38–3, New York Jets 23–10), és ismét nagydöntő. Az Atlanta Falcons elleni mérkőzést 1999. január 31-én játszották Miamiban, 74 803 néző előtt, a himnuszt Cher énekelte. A meccset a Broncos biztosan nyerte 34–19-re, és a döntő legjobbja John Elway lett, aki ezzel befejezte pályafutását.

A következő évek már nem hoztak ekkora sikereket: 1999-től 2011-ig ötször jutottak be a playoffba, ebből kétszer csoportgyőztesként (2005, 2011), de a rájátszásból már nem sikerült továbbjutniuk.

2014. február 2-án a 48. Super Bowl döntőn a győzelemre esélyes Broncos megsemmisítő 8–43-as vereséget szenvedett a Seattle Seahawks csapatától, így nem sikerült megszerezni a csapat harmadik Vince Lombardi-trófeáját.

Források

• Faragó Richard–Gallai László: NFL. Sztár Sport, Budapest, 2010. ISBN 978-963-88967-0-4