Főmenü megnyitása

Báró dercsényi Dercsényi János Lajos (Tokaj, 1802. október 6.Bécs, 1863. augusztus 29.) császári és királyi udvari tanácsos.

Dercsényi János Lajos
Született 1802. október 6.
Tokaj
Elhunyt 1863. augusztus 29. (60 évesen)
Bécs
Foglalkozása jogász,
mezőgazdász

ÉleteSzerkesztés

Idősebb Dercsényi János és Kazinczy Júlia fia volt. Iskoláit Kassán és Sárospatakon végezte a jogtudományokkal együtt. Hivatalos pályáját Pesten mint gyakornok a királyi ügyigazgatóságnál kezdte, 1827-ben számfölötti igazgatósági ügyésszé, 1830. Bécsben az udvari kamaránál udvari titoknokká, 1834-ben valóságos udvari tanácsossá, 1836-ban a temesi kamarai igazgatóság elnökévé neveztetett ki. Ez idő alatt több irányban tudományos tapasztalatok gyűjtése végett utazásokat tett külföldön. Firenzében a gazdászatkedvelők akadémiájának tagjává választatott, Párizsban pedig a mezei gazdászat központi királyi társulata 1833. február 6. ülésében tartott értekezését ezüst emlékéremmel tisztelte meg. 1838. április 10.-én a birodalmi kincstár tanácsosává léptették elő s október 18. nőül vette báró Eichhoff Erzsébetet (Eichoff József, a bécsi pénzügyi osztály egykori elnökének leányát). 1839. március 21. Pál testvérével együtt örökös bárói és magyar mágnási rang- és méltóságra emeltetett. Az 1848. évi mozgalmak kezdetén (áprilisban) nyugalomba vonult és a bécsi Schottennegyedben nemzetőri kapitánnyá választatott.

MunkáiSzerkesztés

  • Bericht an die k. k. Landwirthschafts-Gesellschaft in Wien, über eine 1832–33. durch Italien, Frankreich, Spanien, England, Belgien und Deutschland unternommene Reise. Wien, 1834. (Magyarúl: D. J. rövid előterjesztése a bécsi cs. k. mezőgazdasági társasághoz 1832–33-ban dél- és nyugati Európán tett útja tapasztalatiról cz. mint melléklet az 1834. Társalkodóhoz; angolul és franciául is megjelent.)
  • Studien über ein humanes Mittel gegen den Kommunismus, oder über das Humanitäts-Sistem der Volkswirthschaft, des Volksunterrichts und des politischen Volkslebens. Pest, 1846. Online (Magyarul: Tanulmányok a kommunizmusnak egy humanus ellenszeréről. U. ott, 1846. Angolul is megjelent és a belga királytól ezen munkájáért a Lipót-rend lovag-keresztjét kapta.)
  • Magyarországi hitbizományok átalakítási tervéről. U. ott, 1847. (A m. tud. akadémia által száz aranynyal jutalmazott pályamunka.)
  • Tanulmányok korunk két legfontosabb kérdése felett. Buda, 1849.
  • Az én nevelési rendszeremnek alapvonalai. U. ott, 1851. (Ism. M. Hirlap 1851. 466. 632. 637. 642. sz. 1852. 771. sz. Németül, Bécs, 1851. Online és franciául, Páris, 1851.)

Kézirati munkája: Gondolatok az industrialis kipallérozottságról irt értekezéséhez 1827.

Arcképe kőnyomatban Fourquemin rajza után Macontól Párizsban jelent meg névaláirásával.

Szakképzettségénél fogva irodalmi irányban is hatott tevékenysége; több államtudományi, bölcseleti és neveléstani értekezést irt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Wurzbach, Constantin von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Wien, 1856-1891.