Deutsch-Wagram

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 3.

Deutsch-Wagram osztrák város Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 8960 lakosa volt.

Deutsch-Wagram
A városháza
A városháza
Deutsch-Wagram címere
Deutsch-Wagram címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2232
Körzethívószám02247
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség8651 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület30,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 58″, k. h. 16° 33′ 52″48.299444°N 16.564444°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 58″, k. h. 16° 33′ 52″48.299444°N 16.564444°E
Deutsch-Wagram weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Deutsch-Wagram témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Deutsch-Wagram a Gänserndorfi járásban
 
A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
 
A wagrami vízmű

Deutsch-Wagram a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező nyugati részén, a Rußbach folyó mentén, Bécstől közvetlenül északkeletre. Területének 7%-a erdő, 74,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és négy városrész tartozik: Deutsch-Wagram-Zentrum, Deutsch-Wagram-Südost, Helmahof-Süd és Helmahof-Nord.

A környező önkormányzatok: keletre Strasshof an der Nordbahn, délkeletre Markgrafneusiedl és Parbasdorf, délre Raasdorf, délnyugatra Aderklaa és Bécs 22. kerülete (Donaustadt), nyugatra Gerasdorf bei Wien, északnyugatra Pillichsdorf, északra Großengersdorf, északkeletre Bockfließ.

Története

szerkesztés

Wagramot egy 1258-as tizedjegyzékben említik először. A Deutsch ("német") melléknevet 1560 körül kapta, hogy megkülönböztessék az 1529-es török pusztítás után alapított, horvátok lakta Wagramtól (ma Wagram an der Donau Eckartsau önkormányzatában). Az óváros mérete évszázadokon át alig változott: 1258-ban 44 házból, 1595-ben 47 házból állt és 1787-ben is csak 58 házat számlált. A Rußbach gyakran kiáradt és elöntötte a települést. A helyet 1772-ben változott meg, amikor a folyót elterelték a falun kívülre; a 19. század végén pedig a folyószabályozások megoldották a problémát.

Wagram a 14-15. században az Eckartsau, a 15. században és a 16. század első felében a Puchaim család birtoka volt. 1560 körül Barbara von Puchaim hozományként magával vitte a Sigmund von Landauval kötött házasságába, aki egyesítette azt a süßenbrunni uradalommal. A protestáns Georg és Erasmus von Landau megtagadta a hűbéresküt II. Ferdinánd császárnak, mire száműzték őket, vagyonukat pedig elkobozták. 1667-1802 között a Grundemann von Falkenberg grófi család volt a falu földesura.

1809-ben itt zajlott a wagrami csata, amelyben Napóleon 180 ezer katonája legyőzte Károly főherceg 120 ezres seregét.

1835-ben Wagram még mindig csak 73 házból állt, azonban hamarosan gyors növekedésbe kezdett. 1837-ben megépült Ausztria első vasútvonala, a bécsi Floridsdorf és Deutsch-Wagram között. A falu a bécsi polgárság kedvelt kirándulóhelyévé vált, a vonal megnyitása utáni néhány hónapban 176 ezren látogattak el Wagramba.

1929-re a 4000 lakosával Wagram vált a Morva-mező legnagyobb településévé és mezővárosi rangra emelték. A második világháború után egészen 1955-ig a közeli katonai repülőtér miatt nagyobb számú szovjet katonai kontingens állomásozott a településen. A főváros közelsége miatt a népesség a továbbiakban is gyorsan nőtt. 1984-ben Deutsch-Wagramot várossá nyilvánították.

A deutsch-wagrami önkormányzat területén 2020 januárjában 8960 fő élt. A lakosságszám 1951 óta lendületesen gyarapodó tendenciát mutat; azóta több mint duplájára nőtt. 2018-ban az ittlakók 87,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 66,1%-a római katolikusnak, 3% evangélikusnak, 2,8% ortodoxnak, 2,8% mohamedánnak, 21,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 41 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,2%) mellett a szerbek (2,7%) és a törökök (1,3%) alkották.

A népesség változása:

2016
8 229
2018
8 651

Látnivalók

szerkesztés
  • a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • az 1846-ban épült vízmű a legrégebbi máig fennmaradt hasonló funkciójú épület az országban
  • a vasútállomás műemléki védettségű épülete 1852-ben épült
  • a wagrami csata emlékműve
  • a helytörténeti múzeum
  • a vasútmúzeum

Híres deutsch-wagramiak

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Deutsch-Wagram című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.