Dobronya
Dobronya (szlovákul: Dobrá Niva, németül: Döbring) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
| Dobronya (Dobrá Niva) | |
 | |
| Dobronya látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zólyomi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1254 |
| Polgármester | Martin Krúdy |
| Irányítószám | 962 61 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1874 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Terület | 52,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dobronya
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 19° 06′ 08″ | |
| Dobronya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dobronya témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Zólyomtól 12 km-re délre fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban és a római korban is település állt a falu helyén.
A mai települést 1254-ben IV. Béla király oklevelében említik először, amikor a király a letelepülő német családoknak privilégiumokat biztosít. A későbbi oklevelekben a falu neve „Dobrona”, „Dobruna”, „Döbring”, „Dobronyva”, „Dobronivá” alakokban fordul elő. A falu kezdetben Dobronya várának szolgálófaluja volt. 1380-tól Szászpelsőc, majd 1523-tól Pelsőc uradalmának része. A 16. században többször pusztította a török, 1606-ban Bocskai hadai vertek itt tanyát. 1626-tól az Eszterházy család a birtokosa. 1637-ben leégett a település. 1682-ben Thököly kurucai táboroztak itt. 1747-ben, 1749-ben és 1769-ben tűzvészek pusztítottak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBRONYIVA. Tót mező Város Zólyom Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, II. LAJOS e’ Várat Verbőtzy nevezetes törvény túdónak ajándékozta vala; határbéli földgyének egy harmad része sovanyas, és nehezebben miveltetik, réttyét pedig néha a’ víz járja; de mivel a’ Királyi Tábla által nevezetes jövedelmet nyert, azon felűl határja nagy, és legelője, fája elegendő, keresetre is módgya van, Selmetzre való fa hordással, és másféle fuharozással, a’ községnek öt kaszás alá való réttyei is van, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Dobronyiva, Zólyom m. tót mváros, a pesti országutban: 113 k., 1039 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Földe sovány, de rétje, legelője, erdeje hasznos. Északra láthatni a régi Dobravárának maradványait. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 1819 lakosából 1763 szlovák, 26 német, 9 német és 21 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 1728 lakosából 1704 szlovák volt.
2011-ben 1859 lakosából 1766 szlovák.
Neves személyekSzerkesztés
- Itt született Juraj Slávik (1890–1969) politikus, diplomata, költő, műfordító.
NevezetességeiSzerkesztés
Kapcsolódó cikkekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
