Domahidy Miklós

(1922-2008) magyar író, borász, forgatókönyvíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 22.

Domahidy Miklós (írói álneve: Szatmári György) (Budapest, 1922. január 6.2008. november 21.) magyar író, forgatókönyvíró, borász. A Magyar Írószövetség tagja volt.[3]

Domahidy Miklós
Született1922. január 6.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2008. november 21. (86 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1942)

SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1942-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol szakborász lett. 1944-ben a nyilasok elől bujkálnia kellett. 1945 tavaszán az orosz katonák az utcán elfogták; 1945–1948 között az Urálban volt hadifogoly. 1948–1952 között a budapesti Borközpont munkatársaként dolgozott. 1952–1956 között Budapesten, a Szőlészeti Kutatóintézet borgazdasági kutatócsoportjának vezetője volt. 1956-tól Svájcban élt; Lausanneben telepedett le. 1958-tól az Új Látóhatár munkatársa volt.

Dolgozott a Szabad Európa Rádiónak, valamint német és svájci rádióknak is, amelyek előadták több hangjátékát. A csorba csésze című regénye televíziós változatát az osztrák, svájci, holland és belga televíziók mutatták be. A belőle készült színművet Bécsben játszották. Az 1960-as években több regénye jelent meg németül, franciául, hollandul és spanyolul. A Genfi tó partján lévő Mont-surRolle-ban is lakott.

Szülei: Domahidy György (1893–1955) és Nagy Julianna (1893–1987) voltak. Testvére, Domahidy András (1920–2012) író, könyvtáros volt. 1950. február 24-én, Budapesten házasságot kötött Morvay Theodórával (1930–1991). Három gyermekük született: Beatrix Márta Mária (1951-), Mátyás Donato György (1978-) és Antoine Gregoire Michel (1983-).[4]

  • Die Tasse mit dem Sprung (magyarul: A csorba csésze (1988); regény, Hamburg-Bécs, 1962; franciául: Carte sous table, Párizs, 1964, hollandul: De Verrader is onder ons, Den Haag, 1964, spanyolul: La Taza Agrietada, Barcelona, 1966)
  • Sechzehn Schlösser (magyarul: Tizenhat zár (1988); regény, Hamburg-Bécs, 1964; franciául: La Seize Verrous, Párizs, 1966)
  • Die Schule des Kneifens (magyarul: A lapítás iskolája (1988); regény, Bécs-Hamburg, 1968)
  • Könyörtelen évek (A lapítás iskolája, A csorba csésze, Tizenhat zár), regények, Bern, 1988)
  • Ilyen volt Haynal Imre (szerkesztő, Bern, 1989)
  • Az osztrák vádlott. Regény egy tárgyalásról, amelyen nem derült ki, hogy a vádlottat Pöltenberg Ernőnek vagy Ernest Pölt Ritter von Pöltenbergnek hívják (regény, Bern, 1985; Budapest, 1990)
  • Patkolni kell a Bársonyt (dráma; rajz: Budai Vass Jenő, szerkesztette: Filep Tamás Gusztáv, utószó: Szakolczay Lajos; Bern-Budapest, 1991)
  • Könyörtelen idők (kisregény, 1992)
  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  3. Írószövetség
  4. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

szerkesztés
  • Magyar filmesek a világban - Hungarians in film. Szerkesztette: Gelencsér Gábor. Budapest, Magyar Filmunió, 1996.
  • Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, [1966].
  • Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerkesztette: Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997.
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-2-0  
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Béládi-Pomogáts-Rónay: A nyugati magyar irodalom 1945 után (Budapest, 1986)
  • Gülch Csaba: Az idő fénylő nyoma (Győr, 1992)