Donány
Donány (szlovákul Dohňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.
| Donány (Dohňany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1471 | ||
| Polgármester | Milan Panáček | ||
| Irányítószám | 020 51 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1859 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 336 m | ||
| Terület | 28,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°E | |||
| Donány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésTörténete
szerkesztésA község területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült az i. e. 1. századból származó kerámialeletek.
1471-ben említik először a lednici uradalom részeként. A 15. században a Felvidék északnyugati területeire román pásztorok érkeztek, akik közül néhányan a mai település hegyeiben és völgyeiben telepedtek le. Ők később beolvadtak a környező szlovák lakosságba. Arról, hogy itt emberek lakta település található 1532-ből származik ez első adat. 1599-ben a török ütött rajta a falun. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint „DOHNAI. vagy Dohnan. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, határja középszerű, de néhol soványos, és szorgalmatos mivelést kíván, legelője gazdag, és lakosai számos juhokat tartanak.”[2]
Fényes Elek szerint „Dohnyán, Trencsén m. tót falu, Pucho filial. 399 kath., 175 evang., 52 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1923-ban a falu egy része leégett.
Népessége
szerkesztés1910-ben 737, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1730 lakosából 1717 szlovák volt.
2011-ben 1736 lakosából 1681 szlovák volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt szolgált Anton Bielek (1857-1911) szlovák író
- Itt szolgált Ferko Urbánek (1858-1934) szlovák író, hivatalnok
- Itt szolgált Jozef Gregor Tajovský (1874-1940) szlovák író, költő, tanár, hivatalnok, politikus
Nevezetességei
szerkesztés- 1865-ben épült, Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma
- 1992-ben épült evangélikus temploma
- Kataszterében több történeti erődített hely (pl. Gímes) is található[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Putovanie po hradoch slovenských 2, 114