Donji Grahovljani

település Horvátországban

Donji Grahovljani falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Donji Grahovljani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállás falu
Irányítószám 34550
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség33 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Grahovljani (Horvátország)
Donji Grahovljani
Donji Grahovljani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 29′ 00″, k. h. 17° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 00″, k. h. 17° 19′ 00″

FekvéseSzerkesztés

Pozsegától légvonalban 33, közúton 46 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Kravarina-patak mentén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Grahovljani területe már ősidők óta lakott volt, hiszen határában a „Staro groblje” nevű helyen az erdőben ókori temető maradványai találhatók több mint 200 sírral. A sírok kelet-nyugati tájolásúak és sírkövek helyett felül háromszögletű köveket helyeztek rájuk. A sírok hovatartozása máig vitatott

Grahovljani település első írásos említése 1698-ban „Grahovlany” alakban 15 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Grahovliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grahovlyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grahovlyani” néven összesen 82 házzal, 596 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] Az egységes Grahovljani településnek 1857-ben 600, 1910-ben 937 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-tól Donji Grahovljani már különálló településként szerepel. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 20. és 27. között foglalta vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben 33 lakosa volt.

LakosságaSzerkesztés

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
600 570 501 649 888 937 942 1.175 419 421 414 371 267 188 44 33

(1931-ig Grahovljani részeként, a későbbi Srednji és Gornji Grahovljani lakosságával együtt. 1948-tól önálló településként.)

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát 1746-ban építették. 1991-ben a délszláv háború során semmisült meg. A parókiához Dereza és Grahovljani falvak tartoznak.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés